| dbo:abstract
|
- Veit Stoss (Horb am Neckar, kb. – Nürnberg, 1533) német szobrász, festészettel és rézmetszéssel is foglalkozott. 1477-ben Krakkóba ment és egész 1496-ig ott tartózkodott. Itt készített számos munkája közül legkitűnőbb a krakkói Boldogasszony templomának gazdagon faragott főoltára. Az oltár középső része Mária halálát és megkoronázását ábrázolja: a térden állva haldokló Máriát az apostolok veszik körül, mindegyik önálló egyéniség. Az oltár szárnyain Mária és Krisztus életéből vett jelentek láthatók, benne a korabeli városi és falusi élet jellegzetes figuráival. Szintén Veit Stosstól származik IV. Kázmér lengyel király vörös márványból készült síremléke is a Waweli székesegyházban, valamint Olesnicki érsek márvány síremléke a . 1496-ban hazatért Nürnbergbe és az oltároknak, egyes alakoknak és csoportoknak nagy számát faragta ki fából, a neki tulajdonított művek nagy részének hitelessége azonban még most sincs megállapítva. (hu)
- Veit Stoss (Horb am Neckar, kb. – Nürnberg, 1533) német szobrász, festészettel és rézmetszéssel is foglalkozott. 1477-ben Krakkóba ment és egész 1496-ig ott tartózkodott. Itt készített számos munkája közül legkitűnőbb a krakkói Boldogasszony templomának gazdagon faragott főoltára. Az oltár középső része Mária halálát és megkoronázását ábrázolja: a térden állva haldokló Máriát az apostolok veszik körül, mindegyik önálló egyéniség. Az oltár szárnyain Mária és Krisztus életéből vett jelentek láthatók, benne a korabeli városi és falusi élet jellegzetes figuráival. Szintén Veit Stosstól származik IV. Kázmér lengyel király vörös márványból készült síremléke is a Waweli székesegyházban, valamint Olesnicki érsek márvány síremléke a . 1496-ban hazatért Nürnbergbe és az oltároknak, egyes alakoknak és csoportoknak nagy számát faragta ki fából, a neki tulajdonított művek nagy részének hitelessége azonban még most sincs megállapítva. (hu)
|
