| dbo:abstract
|
- A Vendvidéki Közművelődési Egyesület vagy Vendvidéki Magyar Közművelődési Egyesület magyarosítás céljából a történeti Vendvidéken létrehozott kulturális szerveződés, amelynek célja a magyarországi szlovénekbe (vendekbe) a magyar (hungarus) beoltása, a magyar nyelv elterjesztése és ezzel a lakosság beolvasztása a magyarokba. A magyarosítástól eltekintve érdemeként említhető mégis, hogy segített csönkenteni az analfabétizmus arányát. Előzményének tekinthető a Trefort Ágoston által elindított 1877-es tanterv, amely a magyar nyelvet akarta elterjeszteni a kisebbségek elemi iskoláiban.A kisebbségek körében kialakított közművelődési egyesületek segítették a magyarosítást és könyveket adtak a nemzeti kisebbség nyelvén, amely tartalmát tekintve hangsúlyozta a magyarság és nyelvének feljebbvalóságát, ezzel azt akarta elérni, hogy a magyar tudat erősebb legyen a kisebbségekben és így asszimilálódnak idővel a magyarokba. A muraszombati tanárok kezdeményeztek először közművelődési egyesületet a Vendvidéken. 1893. október 4-én Csendlakon iskolaszéki-ülést tartottak, ahol oktatási és magyarosítási tagozatot. Ez 1897. október 28-val szerveződött a Vendvidéki közművelődési egyesületté, amely aztán az első világháború végéig működött. Főként a magyarosabb érzelmű evangélikusok támogatták, akiknek értelmisége dicsőítette Magyarországot. A Muraszombat és vidéke c. magyarosító szellemű lap ezeket közli az egyesületről: A közművelődési egyesület állta annak költségét, hogy a szlovén gyerekek magyar területre utazhassanak. A tevékenységében részt vettek szlovén irodalmárok, így Pusztai József is, míg más értelmiségiek és politikai vezetők, mint Ivanóczy Ferenc és Borovnyák József szembehelyezkedtek vele. Az Ausztria fennhatósága alatt álló és a magyarországi szlovének egyesítésére törekvő szlovén mozgalmak is igen nagy felháborodással fogadták munkáját. 1919-ben miután a Szerb-Horvát-Szlovén Királyság megszerezte a Vendvidék mintegy 90%-át, betiltotta az egyesületet. Résztvevői a következő évtizedekben, egészen a második világháború végéig igyekezték kipropagálni a vendekből, hogy ők nem szlovén népcsoport, hanem kelta eredetűek. Állításaik szerint a vendség már rég azonosult a magyarsággal, ezért hozzá kell, hogy tartozzon. (hu)
- A Vendvidéki Közművelődési Egyesület vagy Vendvidéki Magyar Közművelődési Egyesület magyarosítás céljából a történeti Vendvidéken létrehozott kulturális szerveződés, amelynek célja a magyarországi szlovénekbe (vendekbe) a magyar (hungarus) beoltása, a magyar nyelv elterjesztése és ezzel a lakosság beolvasztása a magyarokba. A magyarosítástól eltekintve érdemeként említhető mégis, hogy segített csönkenteni az analfabétizmus arányát. Előzményének tekinthető a Trefort Ágoston által elindított 1877-es tanterv, amely a magyar nyelvet akarta elterjeszteni a kisebbségek elemi iskoláiban.A kisebbségek körében kialakított közművelődési egyesületek segítették a magyarosítást és könyveket adtak a nemzeti kisebbség nyelvén, amely tartalmát tekintve hangsúlyozta a magyarság és nyelvének feljebbvalóságát, ezzel azt akarta elérni, hogy a magyar tudat erősebb legyen a kisebbségekben és így asszimilálódnak idővel a magyarokba. A muraszombati tanárok kezdeményeztek először közművelődési egyesületet a Vendvidéken. 1893. október 4-én Csendlakon iskolaszéki-ülést tartottak, ahol oktatási és magyarosítási tagozatot. Ez 1897. október 28-val szerveződött a Vendvidéki közművelődési egyesületté, amely aztán az első világháború végéig működött. Főként a magyarosabb érzelmű evangélikusok támogatták, akiknek értelmisége dicsőítette Magyarországot. A Muraszombat és vidéke c. magyarosító szellemű lap ezeket közli az egyesületről: A közművelődési egyesület állta annak költségét, hogy a szlovén gyerekek magyar területre utazhassanak. A tevékenységében részt vettek szlovén irodalmárok, így Pusztai József is, míg más értelmiségiek és politikai vezetők, mint Ivanóczy Ferenc és Borovnyák József szembehelyezkedtek vele. Az Ausztria fennhatósága alatt álló és a magyarországi szlovének egyesítésére törekvő szlovén mozgalmak is igen nagy felháborodással fogadták munkáját. 1919-ben miután a Szerb-Horvát-Szlovén Királyság megszerezte a Vendvidék mintegy 90%-át, betiltotta az egyesületet. Résztvevői a következő évtizedekben, egészen a második világháború végéig igyekezték kipropagálni a vendekből, hogy ők nem szlovén népcsoport, hanem kelta eredetűek. Állításaik szerint a vendség már rég azonosult a magyarsággal, ezért hozzá kell, hogy tartozzon. (hu)
|
