| dbo:abstract
|
- Venus (ejtése: venusz) római istennő. Az ősi Itáliában mint növényi termékenységgel kapcsolatos, növényi jellegű numen volt jelen (később deus), mely végig kulcsszerepet játszott a római vallási ünnepekben és mitológiában. Kultusza összekapcsolódott az etruszkok Turan nevű istennőjének alakjával, aki Vulci város (ejtése: vulki) védnöke volt. A szerelem, szépség, és termékenység princípiuma kapcsolódik nevéhez, de csak másodlagosan. Eredetileg a név jelentése báj, vágy. A kertek gondozásának védnöke, majd a név jelentése miatt kapcsolták össze a hellenizálódó korban Aphrodité alakjával, és lett belőle az i. e. 3. század folyamán a szerelem istennője. Iulius Caesar ősének nevezte Venust, és templomot emelt tiszteletére (Venus Genetrix temploma), ugyanis nemzetségét, a Iuliusokat Aeneastól eredeztette. Így a trójai hős anyját nagy tisztelet övezte Rómában. Iulius Caesar példáját Augustus is követte. Vergilius az „Aeneis”-ben Vénuszról mint a római nemzet szülőanyjáról ír. (hu)
- Venus (ejtése: venusz) római istennő. Az ősi Itáliában mint növényi termékenységgel kapcsolatos, növényi jellegű numen volt jelen (később deus), mely végig kulcsszerepet játszott a római vallási ünnepekben és mitológiában. Kultusza összekapcsolódott az etruszkok Turan nevű istennőjének alakjával, aki Vulci város (ejtése: vulki) védnöke volt. A szerelem, szépség, és termékenység princípiuma kapcsolódik nevéhez, de csak másodlagosan. Eredetileg a név jelentése báj, vágy. A kertek gondozásának védnöke, majd a név jelentése miatt kapcsolták össze a hellenizálódó korban Aphrodité alakjával, és lett belőle az i. e. 3. század folyamán a szerelem istennője. Iulius Caesar ősének nevezte Venust, és templomot emelt tiszteletére (Venus Genetrix temploma), ugyanis nemzetségét, a Iuliusokat Aeneastól eredeztette. Így a trójai hős anyját nagy tisztelet övezte Rómában. Iulius Caesar példáját Augustus is követte. Vergilius az „Aeneis”-ben Vénuszról mint a római nemzet szülőanyjáról ír. (hu)
|
