| dbo:abstract
|
- A veszteségmentes tömörítés az adattömörítési algoritmusok egy osztálya, ami lehetővé teszi a tömörített adatból az eredeti adatok pontos rekonstrukcióját. Párja a veszteséges tömörítés, amikor az eredeti adatok nem mindig állíthatók pontosan helyre – ezt főleg a multimédia területén használják. Veszteségmentes tömörítést számos program használ. Legnyilvánvalóbb előfordulási helyük az archív fájlformátumok, mint például a népszerű ZIP, a unixos gzip, vagy a 7z formátum. Gyakran veszteséges tömörítési eljárások részeként is előfordul. Veszteségmentes tömörítést akkor alkalmaznak, ha fontos, hogy az eredeti és a kicsomagolt adat bitről bitre megegyezzen, illetve ha nem tudni, hogy az esetleges eltérések kritikusak-e. Tipikus példák a futtatható állományok vagy a forráskódok. Néhány képformátum, köztük a PNG csak veszteségmentes tömörítést használ, míg egy TIFF vagy MNG fájl veszteséges és veszteségmentes tömörítést is tartalmazhat. A GIF veszteségmentes tömörítést használ, de a legtöbb megvalósításában csak 8 bites színmélységgel, így egy képet először kvantálni kell (gyakran dithering használatával) mielőtt GIF-be lehetne kódolni. A kvantálás veszteséges módszer, de maga a tömörítés veszteségmentes. (hu)
- A veszteségmentes tömörítés az adattömörítési algoritmusok egy osztálya, ami lehetővé teszi a tömörített adatból az eredeti adatok pontos rekonstrukcióját. Párja a veszteséges tömörítés, amikor az eredeti adatok nem mindig állíthatók pontosan helyre – ezt főleg a multimédia területén használják. Veszteségmentes tömörítést számos program használ. Legnyilvánvalóbb előfordulási helyük az archív fájlformátumok, mint például a népszerű ZIP, a unixos gzip, vagy a 7z formátum. Gyakran veszteséges tömörítési eljárások részeként is előfordul. Veszteségmentes tömörítést akkor alkalmaznak, ha fontos, hogy az eredeti és a kicsomagolt adat bitről bitre megegyezzen, illetve ha nem tudni, hogy az esetleges eltérések kritikusak-e. Tipikus példák a futtatható állományok vagy a forráskódok. Néhány képformátum, köztük a PNG csak veszteségmentes tömörítést használ, míg egy TIFF vagy MNG fájl veszteséges és veszteségmentes tömörítést is tartalmazhat. A GIF veszteségmentes tömörítést használ, de a legtöbb megvalósításában csak 8 bites színmélységgel, így egy képet először kvantálni kell (gyakran dithering használatával) mielőtt GIF-be lehetne kódolni. A kvantálás veszteséges módszer, de maga a tömörítés veszteségmentes. (hu)
|
