| dbo:abstract
|
- A vetiver (Chrysopogon zizanioides) a perjefélék családjába (Poaceae) tartozó indiai fűféle, más néven khus-khus, vagy indiai szövőfű. Indiában, Burmában és Srí Lankán (Ceylon) őshonos. Ma már a világ több részén termesztik, így például 1930-tól Haitin is a lakosság nehezen megszerzett mellékkeresetét jelenti. A növény szárított rizómáiból (gyöktörzseiből) és gyökereiből (Vetiveriae radix) vízgőz-desztillációval nyerik ki az illóolajat, elég alacsony (1,5-3%-os) hatékonysággal, a friss földalatti részek desztillációja pedig még kisebb hozamú, csupán 1% körüli. Illóolaja sűrű, színe a borostyánsárgától a sötétbarnáig változhat. Illata fás, enyhén füstös, a nedves föld és az eső áztatta erdő szagát idézi. Hígítatlanul kellemetlen, erősen felhígítva viszont finommá válik, ezért a növényrészek ősi füstölőporok összetevői voltak, olaja pedig már több száz éve a parfümipar kedvelt alapanyaga. Kísérletek történtek az 1980-as, 1990-es években a növénnyel a szélsőséges klímájú (száraz és esős évszak váltakozásnak kitett) területeken, elsőként a dél-indiai Dekkán-fennsíkon a talajerózió megakadályozására, ugyanis a vetivert 3 méterre is lenyúló gyökerei szilárdan megtartják a lejtőn, s így nem engedi a föld megcsúszását. (hu)
- A vetiver (Chrysopogon zizanioides) a perjefélék családjába (Poaceae) tartozó indiai fűféle, más néven khus-khus, vagy indiai szövőfű. Indiában, Burmában és Srí Lankán (Ceylon) őshonos. Ma már a világ több részén termesztik, így például 1930-tól Haitin is a lakosság nehezen megszerzett mellékkeresetét jelenti. A növény szárított rizómáiból (gyöktörzseiből) és gyökereiből (Vetiveriae radix) vízgőz-desztillációval nyerik ki az illóolajat, elég alacsony (1,5-3%-os) hatékonysággal, a friss földalatti részek desztillációja pedig még kisebb hozamú, csupán 1% körüli. Illóolaja sűrű, színe a borostyánsárgától a sötétbarnáig változhat. Illata fás, enyhén füstös, a nedves föld és az eső áztatta erdő szagát idézi. Hígítatlanul kellemetlen, erősen felhígítva viszont finommá válik, ezért a növényrészek ősi füstölőporok összetevői voltak, olaja pedig már több száz éve a parfümipar kedvelt alapanyaga. Kísérletek történtek az 1980-as, 1990-es években a növénnyel a szélsőséges klímájú (száraz és esős évszak váltakozásnak kitett) területeken, elsőként a dél-indiai Dekkán-fennsíkon a talajerózió megakadályozására, ugyanis a vetivert 3 méterre is lenyúló gyökerei szilárdan megtartják a lejtőn, s így nem engedi a föld megcsúszását. (hu)
|
