| dbo:abstract
|
- A viaszszömörce (Toxicodendron succedaneum), japánul Haze-no-ki(櫨の木), a szömörcefélék (Anacardiaceae) családjába tartozó fafaj, a lakkszömörce közeli rokona. Fő termőhelyei Japán és Tajvan hegyvidéki területei, de megtalálható Indiában (nagy valószínűséggel innen is származik), Kínában, Indokínában és Indonéziában is. A növényből kinyerhető lakknedvet, amely egy természetes eredetű , már az őskor óta (az e tárgyban feltárt legkorábbi régészeti leletek 6000~7000 évesek) használják különféle célokra ragasztóként, itatásra, felületkezelő anyagként. Ez az alapanyaga a Japán és Kína művészetében kiemelkedő helyet elfoglaló lakkmunkáknak is. Haszonnövényként azonban e fát elsősorban a terméséből nyerhető ültetik. Épp emiatt nevezik a növényt hagyományosan viaszfának. A faggyúszömörce név megtévesztő: a japánviasz növényi zsiradék, amelynek nincs köze a lemészárolt kérődzők, jobbára marhák és juhok kötőszöveteiből kinyert , amely állati zsiradék. E növény Japánba csak a XVII. században került be, de gyorsan nagy gazdasági jelentőségre tett szert. (hu)
- A viaszszömörce (Toxicodendron succedaneum), japánul Haze-no-ki(櫨の木), a szömörcefélék (Anacardiaceae) családjába tartozó fafaj, a lakkszömörce közeli rokona. Fő termőhelyei Japán és Tajvan hegyvidéki területei, de megtalálható Indiában (nagy valószínűséggel innen is származik), Kínában, Indokínában és Indonéziában is. A növényből kinyerhető lakknedvet, amely egy természetes eredetű , már az őskor óta (az e tárgyban feltárt legkorábbi régészeti leletek 6000~7000 évesek) használják különféle célokra ragasztóként, itatásra, felületkezelő anyagként. Ez az alapanyaga a Japán és Kína művészetében kiemelkedő helyet elfoglaló lakkmunkáknak is. Haszonnövényként azonban e fát elsősorban a terméséből nyerhető ültetik. Épp emiatt nevezik a növényt hagyományosan viaszfának. A faggyúszömörce név megtévesztő: a japánviasz növényi zsiradék, amelynek nincs köze a lemészárolt kérődzők, jobbára marhák és juhok kötőszöveteiből kinyert , amely állati zsiradék. E növény Japánba csak a XVII. században került be, de gyorsan nagy gazdasági jelentőségre tett szert. (hu)
|
