| dbo:abstract
|
- Viborg és Nyslott megye (Viborgs och Nyslotts län, Viipurin ja Savonlinnan lääni) Svédország egyik megyéje volt 1634 és 1721 között, amikor a nystadi béke értelmében Viborgot Oroszországhoz csatolták. A megmaradt területeket Kymmenegårds és Nyslott megyé-nek nevezték át. Ezeket később (1743) ugyancsak Oroszországnak adták át. 1812-ben ezeket a területeket a Finn Nagyhercegséghez csatolták, mint Viborg megye (Viborgs län, Viipurin lääni). A nöteborgi béke után (1323), különösen a kalmari unió (1397–1521) alatt a viborgi kormányzók sajátságos autonómiával rendelkeztek. A második világháború után a Szovjetunió elfoglalta legnagyobb részét ezeknek a területeknek és a maradékot átnevezték Kymi tartomány-nak. Az 1997-i reform után Dél-Finnország tartományához csatolták. (hu)
- Viborg és Nyslott megye (Viborgs och Nyslotts län, Viipurin ja Savonlinnan lääni) Svédország egyik megyéje volt 1634 és 1721 között, amikor a nystadi béke értelmében Viborgot Oroszországhoz csatolták. A megmaradt területeket Kymmenegårds és Nyslott megyé-nek nevezték át. Ezeket később (1743) ugyancsak Oroszországnak adták át. 1812-ben ezeket a területeket a Finn Nagyhercegséghez csatolták, mint Viborg megye (Viborgs län, Viipurin lääni). A nöteborgi béke után (1323), különösen a kalmari unió (1397–1521) alatt a viborgi kormányzók sajátságos autonómiával rendelkeztek. A második világháború után a Szovjetunió elfoglalta legnagyobb részét ezeknek a területeknek és a maradékot átnevezték Kymi tartomány-nak. Az 1997-i reform után Dél-Finnország tartományához csatolták. (hu)
|
