Property Value
dbo:abstract
  • A viszony egyike a három legfontosabb absztrakt kategóriának (dolog, tulajdonság, viszony). Idegen szóval reláció. Rokonértelmű szavak: az összefüggés és a kapcsolat. Mivel a dolog és a szám fogalma mellett a leggyakrabban használt absztrakció a tulajdonság és a viszony, érdemes itt ezekről az alapismereteket – egymással összefüggésben, vagy egymáshoz kapcsolódóan -leírni, annak ellenére, hogy ez a három alapfogalom, mivel absztrakció, nem is létezik, csak a fejünkben. A dolog, tulajdonság és viszony kategóriák között a következő függőség áll fenn: Dolog Tulajdonság ViszonyDolog > >Tulajdonság >Viszony > Vagyis e kategóriákat egymással határozzuk meg, de a központi kategória maga a dolog. A dolog révén közvetlenül definiáljuk a tulajdonság és a viszony fogalmát, ugyanakkor a tulajdonság kategóriáját visszafelé, a viszony kategória segítségével és visszafelé közvetítve a dolog kategóriája révén határozzuk meg. A dolog, (a tény) a tulajdonság és a viszony kategóriák között kölcsönös átmenet van és kölcsönös összefüggés. Mindegyik kategória különös, elfajult esete a másik kategóriáknak. Éppen ez az elfajult jelleg teszi lehetővé, hogy az egyes kategóriák másba való átmenetét megállapítsuk, anélkül, hogy azonosítanánk ezeket. Ha azonban úgy tekintjük, hogy az egyik kategória a másik közönséges, szabályos, speciális esete, úgy ez az egyik kategória megszüntetéséhez és a másik hiposztatálásához, jelentőségének felnagyításához vezet. Egy viszony minőségeket tételez fel, ezek a viszonyok más viszonyokat stb. Ez nem jelenti, hogy még az absztrakcióban sem lehet a minőségeket és a viszonyokat szétválasztani. Egy labdáról mondhatjuk, hogy gömbölyű, ha el is felejtjük az összes többi mértani forma létezését. A viszonyok megállapításának szükségszerűsége csak a megismerés magasabb szintjén merül fel. Ugyanúgy beszélhetünk valamilyen viszonyról, nem tisztázva a viszony minőségeit. Ezért jóllehet a dolgok, tulajdonságok és viszonyok között kölcsönös összefüggések és kölcsönös átmenetek állnak fenn, mégis e kategóriák mindegyike megőrzi viszonylagos önállóságát. Egy és ugyanazon viszony, vagy egy és ugyanazon tulajdonság különböző dolgokban is előfordulhat, ez az következtetés, az analógiákat használó gondolkodás alapja. Mondattani ismérvekkel előadva, egy ítéletben az alany egy dolog, míg a tulajdonságot az állítmány jelöli. A viszony is kifejezhető állítmánnyal, olyannal, amelyet egyszerre két vagy több dolog együttesének tulajdonítunk, külön-külön egyiknek sem. (hu)
  • A viszony egyike a három legfontosabb absztrakt kategóriának (dolog, tulajdonság, viszony). Idegen szóval reláció. Rokonértelmű szavak: az összefüggés és a kapcsolat. Mivel a dolog és a szám fogalma mellett a leggyakrabban használt absztrakció a tulajdonság és a viszony, érdemes itt ezekről az alapismereteket – egymással összefüggésben, vagy egymáshoz kapcsolódóan -leírni, annak ellenére, hogy ez a három alapfogalom, mivel absztrakció, nem is létezik, csak a fejünkben. A dolog, tulajdonság és viszony kategóriák között a következő függőség áll fenn: Dolog Tulajdonság ViszonyDolog > >Tulajdonság >Viszony > Vagyis e kategóriákat egymással határozzuk meg, de a központi kategória maga a dolog. A dolog révén közvetlenül definiáljuk a tulajdonság és a viszony fogalmát, ugyanakkor a tulajdonság kategóriáját visszafelé, a viszony kategória segítségével és visszafelé közvetítve a dolog kategóriája révén határozzuk meg. A dolog, (a tény) a tulajdonság és a viszony kategóriák között kölcsönös átmenet van és kölcsönös összefüggés. Mindegyik kategória különös, elfajult esete a másik kategóriáknak. Éppen ez az elfajult jelleg teszi lehetővé, hogy az egyes kategóriák másba való átmenetét megállapítsuk, anélkül, hogy azonosítanánk ezeket. Ha azonban úgy tekintjük, hogy az egyik kategória a másik közönséges, szabályos, speciális esete, úgy ez az egyik kategória megszüntetéséhez és a másik hiposztatálásához, jelentőségének felnagyításához vezet. Egy viszony minőségeket tételez fel, ezek a viszonyok más viszonyokat stb. Ez nem jelenti, hogy még az absztrakcióban sem lehet a minőségeket és a viszonyokat szétválasztani. Egy labdáról mondhatjuk, hogy gömbölyű, ha el is felejtjük az összes többi mértani forma létezését. A viszonyok megállapításának szükségszerűsége csak a megismerés magasabb szintjén merül fel. Ugyanúgy beszélhetünk valamilyen viszonyról, nem tisztázva a viszony minőségeit. Ezért jóllehet a dolgok, tulajdonságok és viszonyok között kölcsönös összefüggések és kölcsönös átmenetek állnak fenn, mégis e kategóriák mindegyike megőrzi viszonylagos önállóságát. Egy és ugyanazon viszony, vagy egy és ugyanazon tulajdonság különböző dolgokban is előfordulhat, ez az következtetés, az analógiákat használó gondolkodás alapja. Mondattani ismérvekkel előadva, egy ítéletben az alany egy dolog, míg a tulajdonságot az állítmány jelöli. A viszony is kifejezhető állítmánnyal, olyannal, amelyet egyszerre két vagy több dolog együttesének tulajdonítunk, külön-külön egyiknek sem. (hu)
dbo:wikiPageID
  • 12763 (xsd:integer)
dbo:wikiPageInterLanguageLink
dbo:wikiPageLength
  • 12379 (xsd:nonNegativeInteger)
dbo:wikiPageRevisionID
  • 13130370 (xsd:integer)
prop-hu:wikiPageUsesTemplate
dct:subject
rdfs:label
  • Viszony (hu)
  • Viszony (hu)
prov:wasDerivedFrom
foaf:isPrimaryTopicOf
is foaf:primaryTopic of