| dbo:abstract
|
- A volscusok ókori itáliai nép volt. Lazio déli, dombos vidékein laktak az auruncusok, hernicusok és szamniszok szomszédságában. Nyelvük az italikus nyelvek szabell (oszk-umber) csoportjába tartozott. A Római Köztársaság legveszélyesebb ellenségei közé számítottak, gyakran szövetkeztek az aequiculikkal. I. e. 338–329 között a rómaiaknak sikerült legyőzniük őket. A volscusok elleni háborút örökítette meg Caius Martius Coriolanus római konzul és tábornok legendája, aki bevette Corioli várost i. e. 493-ban, majd a volscusok mellé állt. Innen kapta a Coriolanus cognoment. Velitrae (ma Velletri) városban találtak egy vésett bronztáblát. A rövid felirat Declunus istennek vagy Decluna istennőnek szóló ajánlás. (hu)
- A volscusok ókori itáliai nép volt. Lazio déli, dombos vidékein laktak az auruncusok, hernicusok és szamniszok szomszédságában. Nyelvük az italikus nyelvek szabell (oszk-umber) csoportjába tartozott. A Római Köztársaság legveszélyesebb ellenségei közé számítottak, gyakran szövetkeztek az aequiculikkal. I. e. 338–329 között a rómaiaknak sikerült legyőzniük őket. A volscusok elleni háborút örökítette meg Caius Martius Coriolanus római konzul és tábornok legendája, aki bevette Corioli várost i. e. 493-ban, majd a volscusok mellé állt. Innen kapta a Coriolanus cognoment. Velitrae (ma Velletri) városban találtak egy vésett bronztáblát. A rövid felirat Declunus istennek vagy Decluna istennőnek szóló ajánlás. (hu)
|
