Property Value
dbo:abstract
  • A vonaldíszes kerámia kultúra (rövidítve: VK, angolul: Linear Pottery Culture, németül: Linearbandkeramik, németül rövidítve: LBK) névadó díszítésmódja a bekarcolt vonalakból alkotott önálló motívumkincs, amely Európa újkőkorszaki régészeti leletanyagának egyik fő jellegzetessége. A kultúra körülbelül 7500-6500 éve virágzott. Vonaldíszes áruként (portékaként), vonaldíszes kerámiaként vagy bekarcolt áru (portéka) kultúraként is ismert, és a Vere Gordon Childe által leírt Duna I. kultúrába tartozik. A kultúra legsűrűbb bizonyítékai a Duna középső szakaszán, az Elba felső és középső szakaszán és a Rajna felső és középső szakaszán vannak. Ez a kultúra reprezentálja a mezőgazdaság európai elterjedésének fő eseményét. A kerámiák közé, amelyekről a kultúra a nevét kapta, egyszerű csészék, kupák, vázák, korsók tartoznak, fülek nélkül, de a későbbi fázisokban fülekkel vagy átfúrt fogantyúkkal. Ezeket nyilvánvalóan konyhai edényeknek készítették vagy a sürgős illetve helyi élelmiszer- és italszállítás céljaira. A fontos lelőhelyek közé tartozik a felvidéki Nyitra, a csehországi Bylany, a németországi Langweiler és Zwenkau, az ausztriai Brunn am Gebirge, a Rajnánál Elsloo, Sittard, Köln-Lindenthal, Aldenhoven, Flomborn és Rixheim, a Duna felső szakaszán Lautereck és Hienheim, az Elba középső szakaszán Rössen és Sondershausen. A vonaldíszes kultúra ismertetőjegye a (wd) is.. A legrégebbi, 7500 éves hosszúházak nyomait a Magyarországon tárták fel: 1995–1996-ban az M3-as autópálya nyomvonalán végzett leletmentésnél Füzesabony-Gubakút lelőhelyen, 2007-ben pedig a Szombathely környéki Torony község Nagyrét dűlő lelőhelyén. A legnagyobb dunántúli VK települést a Balaton déli partján fekvő Balatonszárszó mellett tárták fel 2003-ban. A kultúrához köthető, Kr.e 5500-5000 között épített 45 hosszúházból 39 egy sűrűn beépített körzetet alkotott. A lengyelországi Oslonkinál végzett ásatás (keltezés 6300 éve, késői VK), feltárt egy nagy erődített települést 4000 m²-es területen. Közel 30 trapéz alakú hosszúházzal és több mint 80 sírral az egyik leggazdagabb régészeti lelőhely egész Közép-Európában. A derékszögű hosszúházak 7–45 méter hosszúak és 5–7 méter szélesek. Ezek erős facölöpökből épültek, melyek köré ágakat fontak és vakolattal betapasztották (magyar szakkifejezés: paticsfal). A korai vonaldíszes kerámiának két változata ismert: * A korai vagy nyugati vonaldíszes kultúra a Duna középső szakaszán fejlődött ki, beleértve Nyugat-Magyarországot, majd a Rajna, az Elba, az Odera és a Visztula folyásiránya mentén terjedt tovább. * A keleti vonaldíszes kerámia kultúrája Kelet-Magyarországon virágzott. A középső és a késői fázisokat is meghatározták, a korai vonaldíszes kerámia kultúrája szimbiózisba lépett a területére, ezzel kezdetét vette a készítése. A késői fázisban a terjeszkedett a Visztula és az Elba folyásirányában. Végül számos kultúra váltotta fel a vonaldíszes kerámia kultúráját annak területén, de egyik sem egy az egyben hozzá, hanem különböző változataihoz és utódkultúráihoz kapcsolódik. A kultúrák feltérképezése bonyolult. Néhány utódkultúra: , , , Lengyeli kultúra, , . (hu)
  • A vonaldíszes kerámia kultúra (rövidítve: VK, angolul: Linear Pottery Culture, németül: Linearbandkeramik, németül rövidítve: LBK) névadó díszítésmódja a bekarcolt vonalakból alkotott önálló motívumkincs, amely Európa újkőkorszaki régészeti leletanyagának egyik fő jellegzetessége. A kultúra körülbelül 7500-6500 éve virágzott. Vonaldíszes áruként (portékaként), vonaldíszes kerámiaként vagy bekarcolt áru (portéka) kultúraként is ismert, és a Vere Gordon Childe által leírt Duna I. kultúrába tartozik. A kultúra legsűrűbb bizonyítékai a Duna középső szakaszán, az Elba felső és középső szakaszán és a Rajna felső és középső szakaszán vannak. Ez a kultúra reprezentálja a mezőgazdaság európai elterjedésének fő eseményét. A kerámiák közé, amelyekről a kultúra a nevét kapta, egyszerű csészék, kupák, vázák, korsók tartoznak, fülek nélkül, de a későbbi fázisokban fülekkel vagy átfúrt fogantyúkkal. Ezeket nyilvánvalóan konyhai edényeknek készítették vagy a sürgős illetve helyi élelmiszer- és italszállítás céljaira. A fontos lelőhelyek közé tartozik a felvidéki Nyitra, a csehországi Bylany, a németországi Langweiler és Zwenkau, az ausztriai Brunn am Gebirge, a Rajnánál Elsloo, Sittard, Köln-Lindenthal, Aldenhoven, Flomborn és Rixheim, a Duna felső szakaszán Lautereck és Hienheim, az Elba középső szakaszán Rössen és Sondershausen. A vonaldíszes kultúra ismertetőjegye a (wd) is.. A legrégebbi, 7500 éves hosszúházak nyomait a Magyarországon tárták fel: 1995–1996-ban az M3-as autópálya nyomvonalán végzett leletmentésnél Füzesabony-Gubakút lelőhelyen, 2007-ben pedig a Szombathely környéki Torony község Nagyrét dűlő lelőhelyén. A legnagyobb dunántúli VK települést a Balaton déli partján fekvő Balatonszárszó mellett tárták fel 2003-ban. A kultúrához köthető, Kr.e 5500-5000 között épített 45 hosszúházból 39 egy sűrűn beépített körzetet alkotott. A lengyelországi Oslonkinál végzett ásatás (keltezés 6300 éve, késői VK), feltárt egy nagy erődített települést 4000 m²-es területen. Közel 30 trapéz alakú hosszúházzal és több mint 80 sírral az egyik leggazdagabb régészeti lelőhely egész Közép-Európában. A derékszögű hosszúházak 7–45 méter hosszúak és 5–7 méter szélesek. Ezek erős facölöpökből épültek, melyek köré ágakat fontak és vakolattal betapasztották (magyar szakkifejezés: paticsfal). A korai vonaldíszes kerámiának két változata ismert: * A korai vagy nyugati vonaldíszes kultúra a Duna középső szakaszán fejlődött ki, beleértve Nyugat-Magyarországot, majd a Rajna, az Elba, az Odera és a Visztula folyásiránya mentén terjedt tovább. * A keleti vonaldíszes kerámia kultúrája Kelet-Magyarországon virágzott. A középső és a késői fázisokat is meghatározták, a korai vonaldíszes kerámia kultúrája szimbiózisba lépett a területére, ezzel kezdetét vette a készítése. A késői fázisban a terjeszkedett a Visztula és az Elba folyásirányában. Végül számos kultúra váltotta fel a vonaldíszes kerámia kultúráját annak területén, de egyik sem egy az egyben hozzá, hanem különböző változataihoz és utódkultúráihoz kapcsolódik. A kultúrák feltérképezése bonyolult. Néhány utódkultúra: , , , Lengyeli kultúra, , . (hu)
dbo:wikiPageExternalLink
dbo:wikiPageID
  • 888945 (xsd:integer)
dbo:wikiPageLength
  • 23033 (xsd:nonNegativeInteger)
dbo:wikiPageRevisionID
  • 21047931 (xsd:integer)
prop-hu:contribution
  • Europe's First Farmers: an Introduction (hu)
  • Europe's First Farmers: an Introduction (hu)
prop-hu:contributionUrl
prop-hu:editorFirst
  • T. Douglas (hu)
  • T. Douglas (hu)
prop-hu:editorLast
  • Price (hu)
  • Price (hu)
prop-hu:first
  • T. Douglas (hu)
  • T. Douglas (hu)
prop-hu:id
  • Hardcover Softcover (hu)
  • Hardcover Softcover (hu)
prop-hu:isbn
  • 0 (xsd:integer)
prop-hu:last
  • Price (hu)
  • Price (hu)
prop-hu:others
  • Főszerkesztő: Visy Zsolt, Felelős szerkesztő: Nagy Mihály (hu)
  • Szerkesztők: Jerem Erzsébet, Mester Zsolt (hu)
  • Főszerkesztő: Visy Zsolt, Felelős szerkesztő: Nagy Mihály (hu)
  • Szerkesztők: Jerem Erzsébet, Mester Zsolt (hu)
prop-hu:place
  • Cambridge (hu)
  • Cambridge (hu)
prop-hu:publisher
  • Budapest (hu)
  • Cambridge University Press (hu)
  • Archeolingua (hu)
  • Budapest (hu)
  • Cambridge University Press (hu)
  • Archeolingua (hu)
prop-hu:title
  • Magyar régészet az ezredfordulón (hu)
  • Europe's First Farmers (hu)
  • Őskori emlékek és gyűjtemények Magyarországon (hu)
  • Magyar régészet az ezredfordulón (hu)
  • Europe's First Farmers (hu)
  • Őskori emlékek és gyűjtemények Magyarországon (hu)
prop-hu:url
prop-hu:wikiPageUsesTemplate
prop-hu:year
  • 2000 (xsd:integer)
  • 2003 (xsd:integer)
  • 2008 (xsd:integer)
dct:subject
rdfs:label
  • Vonaldíszes kerámia kultúrája (hu)
  • Vonaldíszes kerámia kultúrája (hu)
owl:sameAs
prov:wasDerivedFrom
foaf:isPrimaryTopicOf
is dbo:wikiPageRedirects of
is foaf:primaryTopic of