| dbo:abstract
|
- A Vosztok–3 (oroszul: Восток-3 – Kelet) a Vosztok-program harmadik emberes küldetése volt, amelyben a Szovjetunió űrszakemberei az űrrepülés emberi szervezetre gyakorolt hatásait vizsgálták (az akkoriban extrém hosszúnak számító) meghosszabbított repülési időtartamok közben. A repülés másik fő célja egy szimultán űrrepülés bemutatása volt egy másik, embert szállító űrhajó, a Vosztok–4 együttes repültetésével. A Vosztok–3 1962. augusztus 11-én startolt a Bajkonuri űrrepülőtérről és 65 Föld körüli fordulatot tett. A kísérlet másik űrhajója, a Vosztok–4 egy nappal később, ugyanonnan startolt és 48 Föld körüli fordulatos repülést teljesített. A szimultán repülés 1962. augusztus 15-én ért véget, miután 7 perces különbséggel mindkét űrhajó landolt a kazahsztáni karagandi területen, a Balkas-tó térségében, egymástól 300 kilométer távolságban. A legénységválogatásnál Szergej Koroljov és a Vosztok–2 repülés tartalék űrhajósát, Andrijan Nyikolajevet választotta, tartalékul pedig Valerij Bikovszkijt) jelölték, míg a társűrhajóra a Pavel Romanovics Popovics – Vlagyimir Mihajlovics Komarov űrhajós/tartalék űrhajós páros került. A kettős repülés során a két űrhajó 5 kilométerre megközelítette egymást, amit a nyugati média afféle űrrandevú kísérletnek értékelt, ám ez inkább csak a startidőpontok és az űrhajók pályájának precíziós összehangolása révén létrejött érdekesség volt, mintsem tudatos manőver, lévén a Vosztok-űrhajó nem volt képes pályakorrekciós manőverek végrehajtására, így űrrandevú, vagy összekapcsolódás végrehajtására sem. Mind a Vosztok–3 és Vosztok–4 űrhajósai meglehetősen jól viselték az űrbéli körülményeket (eltérően az őket megelőző repülés tapasztalataitól), olyannyira, hogy végül az eredeti tervekkel ellentétben a repülés időtartama alatt a szovjet repülésekért felelős állami bizottság egy nappal meghosszabbította mindkét repülés időtartamát, így a Vosztok–3-on repülő Andrijan Nyikolajev időtartamrekordot állított fel. (hu)
- A Vosztok–3 (oroszul: Восток-3 – Kelet) a Vosztok-program harmadik emberes küldetése volt, amelyben a Szovjetunió űrszakemberei az űrrepülés emberi szervezetre gyakorolt hatásait vizsgálták (az akkoriban extrém hosszúnak számító) meghosszabbított repülési időtartamok közben. A repülés másik fő célja egy szimultán űrrepülés bemutatása volt egy másik, embert szállító űrhajó, a Vosztok–4 együttes repültetésével. A Vosztok–3 1962. augusztus 11-én startolt a Bajkonuri űrrepülőtérről és 65 Föld körüli fordulatot tett. A kísérlet másik űrhajója, a Vosztok–4 egy nappal később, ugyanonnan startolt és 48 Föld körüli fordulatos repülést teljesített. A szimultán repülés 1962. augusztus 15-én ért véget, miután 7 perces különbséggel mindkét űrhajó landolt a kazahsztáni karagandi területen, a Balkas-tó térségében, egymástól 300 kilométer távolságban. A legénységválogatásnál Szergej Koroljov és a Vosztok–2 repülés tartalék űrhajósát, Andrijan Nyikolajevet választotta, tartalékul pedig Valerij Bikovszkijt) jelölték, míg a társűrhajóra a Pavel Romanovics Popovics – Vlagyimir Mihajlovics Komarov űrhajós/tartalék űrhajós páros került. A kettős repülés során a két űrhajó 5 kilométerre megközelítette egymást, amit a nyugati média afféle űrrandevú kísérletnek értékelt, ám ez inkább csak a startidőpontok és az űrhajók pályájának precíziós összehangolása révén létrejött érdekesség volt, mintsem tudatos manőver, lévén a Vosztok-űrhajó nem volt képes pályakorrekciós manőverek végrehajtására, így űrrandevú, vagy összekapcsolódás végrehajtására sem. Mind a Vosztok–3 és Vosztok–4 űrhajósai meglehetősen jól viselték az űrbéli körülményeket (eltérően az őket megelőző repülés tapasztalataitól), olyannyira, hogy végül az eredeti tervekkel ellentétben a repülés időtartama alatt a szovjet repülésekért felelős állami bizottság egy nappal meghosszabbította mindkét repülés időtartamát, így a Vosztok–3-on repülő Andrijan Nyikolajev időtartamrekordot állított fel. (hu)
|
