| dbo:abstract
|
- Vyse és Perring 19. századi brit egyiptomi felfedezők, akik drasztikus leletfeltárási módszereikről híresek. Vyse munkamódszereit az utókor gunpowder archaeology (kb. robbantós régészet) néven foglalja össze, Vyse képzett robbantási szakértő volt. A két kutató neve összeforrt, annak ellenére, hogy mindössze egy ásatási évadban dolgoztak együtt, 1837 januárjától augusztusig. Vyse 1837-ben már hazafelé készült, ám addig semmi érdemlegeset nem ért el a kutatásaiban. Későbbi könyvében köntörfalazás nélkül leírta, hogy mindenképp fel akart fedezni valamit, mielőtt távozik Egyiptomból. Korábban volt az ásatásainak vezetője, akitől ebben az évben megvált, helyette a Galloway-testvérek asszisztensét, Perringet alkalmazta. Vyse kizárólag a piramisokra koncentrált, ezek közül is elsősorban a nagy piramisra. Ezeknek a munkáknak eredetileg a gízai piramisok felmérése és dokumentálása volt a céljuk. Vyse feltételezte, hogy a sírkamrából induló nyílások szellőzők, Perring pedig megtalálta a felszínen a kijáratukat. Vyse emellett mindenképp be akart jutni a Davidson-kamrákba. Az első puskaporos akciójuk e két objektumhoz kötődik, mind a szellőzőknél, mind a kézi módszerekkel áttörhetetlen gránitmennyezetnél robbantást hajtottak végre. Vyse és Perring ilyen módon végül is felfedezett valamit. Ha nem is elrejtett kincseket, de azt a szenzációt, hogy öt Davidson-kamra van egymás felett. Egy további értékes felfedezés volt, hogy a két felső kamrában feliratokat találtak, amelyeket az egykori munkások írtak a kövekre. Ezekből egyrészt bebizonyosodott, hogy a piramist nem a zsidók építették a fogság idején, másrészt független megerősítést nyert az építtető személyének korábban pusztán történeti adatokból feltételezett személye, Hufu, a IV. dinasztiából. A nagy felfedezés után Vyse és Perring puskapor segítségével megkereste Hafré piramisának eredeti bejáratát. Utolsóként a Menkauré-piramisban végigrobbantották a folyosót, hogy hat hónap alatt eljuthassanak a sírkamráig. Itt ismét jelentős felfedezést tettek, mivel bebalzsamozott emberi maradványokat találtak, és fény derült a harmadik piramis építtetőjének nevére is, aki Menkauré volt. Ezzel Manethón és Hérodotosz adatai a Kheopsz, Khephrén és Mükerinosz nevű uralkodókról bizonyítást nyertek. Vyse 1837. augusztus 29-én hagyta el Egyiptomot felsőbb utasításra. Perring folytatta a munkát, és Vyse tanácsára a többi piramisokon dolgozott még néhány évig. Végül Perring is hazatért Angliába, ahol Vyse háromkötetes beszámolójának harmadik kötetében közreműködött. (hu)
- Vyse és Perring 19. századi brit egyiptomi felfedezők, akik drasztikus leletfeltárási módszereikről híresek. Vyse munkamódszereit az utókor gunpowder archaeology (kb. robbantós régészet) néven foglalja össze, Vyse képzett robbantási szakértő volt. A két kutató neve összeforrt, annak ellenére, hogy mindössze egy ásatási évadban dolgoztak együtt, 1837 januárjától augusztusig. Vyse 1837-ben már hazafelé készült, ám addig semmi érdemlegeset nem ért el a kutatásaiban. Későbbi könyvében köntörfalazás nélkül leírta, hogy mindenképp fel akart fedezni valamit, mielőtt távozik Egyiptomból. Korábban volt az ásatásainak vezetője, akitől ebben az évben megvált, helyette a Galloway-testvérek asszisztensét, Perringet alkalmazta. Vyse kizárólag a piramisokra koncentrált, ezek közül is elsősorban a nagy piramisra. Ezeknek a munkáknak eredetileg a gízai piramisok felmérése és dokumentálása volt a céljuk. Vyse feltételezte, hogy a sírkamrából induló nyílások szellőzők, Perring pedig megtalálta a felszínen a kijáratukat. Vyse emellett mindenképp be akart jutni a Davidson-kamrákba. Az első puskaporos akciójuk e két objektumhoz kötődik, mind a szellőzőknél, mind a kézi módszerekkel áttörhetetlen gránitmennyezetnél robbantást hajtottak végre. Vyse és Perring ilyen módon végül is felfedezett valamit. Ha nem is elrejtett kincseket, de azt a szenzációt, hogy öt Davidson-kamra van egymás felett. Egy további értékes felfedezés volt, hogy a két felső kamrában feliratokat találtak, amelyeket az egykori munkások írtak a kövekre. Ezekből egyrészt bebizonyosodott, hogy a piramist nem a zsidók építették a fogság idején, másrészt független megerősítést nyert az építtető személyének korábban pusztán történeti adatokból feltételezett személye, Hufu, a IV. dinasztiából. A nagy felfedezés után Vyse és Perring puskapor segítségével megkereste Hafré piramisának eredeti bejáratát. Utolsóként a Menkauré-piramisban végigrobbantották a folyosót, hogy hat hónap alatt eljuthassanak a sírkamráig. Itt ismét jelentős felfedezést tettek, mivel bebalzsamozott emberi maradványokat találtak, és fény derült a harmadik piramis építtetőjének nevére is, aki Menkauré volt. Ezzel Manethón és Hérodotosz adatai a Kheopsz, Khephrén és Mükerinosz nevű uralkodókról bizonyítást nyertek. Vyse 1837. augusztus 29-én hagyta el Egyiptomot felsőbb utasításra. Perring folytatta a munkát, és Vyse tanácsára a többi piramisokon dolgozott még néhány évig. Végül Perring is hazatért Angliába, ahol Vyse háromkötetes beszámolójának harmadik kötetében közreműködött. (hu)
|
