| dbo:abstract
|
- Vyšehrad Prága egyik történelmi, az Újvárostól délre, a Moldva partján elhelyezkedő városrésze. A Prágával 1883-ban egyesülő negyed területe 36,26 hektár, lakóinak száma 2001-ben 1731 fő volt. A folyó felé meredeken leszakadó 42 méter magas dombon a legfontosabb és legismertebb építmény a vár, melynek alapítása a 9-10. századra vezethető vissza, egyes vélemények a mai Prágát alkotó városrészek közül a legrégebben alapítottnak tekintik. A fokozatosan kiépülő vár a Přemysl-dinasztia alatt királyi székhelyként is szolgált. A Hradzsin kiépültével azonban fokozatosan vesztett jelentőségéből, és IV. Károly alatt véglegesen elvesztette kiemelt rangját. A 14. században a terület a husziták birtokába került ideiglenesen. A romló állapotú váron a 17. században kezdtek nagyszabású átalakításokat: a harmincéves háború után a Habsburgok kiképzőközpontot hoztak létre az osztrák hadsereg számára. Ma a negyed a cseh fővárosba látogató turisták kedvelt célpontja, elsősorban a dombot uraló, 19. században épített neogótikus stílusú , valamint a mellette fekvő sírkert miatt, ahol többek között Antonín Dvořák, Alfons Mucha, Bedřich Smetana és Jan Neruda is nyugszik. A területet 1962-ben nemzeti történelmi emlékhellyé nyilvánították. (hu)
- Vyšehrad Prága egyik történelmi, az Újvárostól délre, a Moldva partján elhelyezkedő városrésze. A Prágával 1883-ban egyesülő negyed területe 36,26 hektár, lakóinak száma 2001-ben 1731 fő volt. A folyó felé meredeken leszakadó 42 méter magas dombon a legfontosabb és legismertebb építmény a vár, melynek alapítása a 9-10. századra vezethető vissza, egyes vélemények a mai Prágát alkotó városrészek közül a legrégebben alapítottnak tekintik. A fokozatosan kiépülő vár a Přemysl-dinasztia alatt királyi székhelyként is szolgált. A Hradzsin kiépültével azonban fokozatosan vesztett jelentőségéből, és IV. Károly alatt véglegesen elvesztette kiemelt rangját. A 14. században a terület a husziták birtokába került ideiglenesen. A romló állapotú váron a 17. században kezdtek nagyszabású átalakításokat: a harmincéves háború után a Habsburgok kiképzőközpontot hoztak létre az osztrák hadsereg számára. Ma a negyed a cseh fővárosba látogató turisták kedvelt célpontja, elsősorban a dombot uraló, 19. században épített neogótikus stílusú , valamint a mellette fekvő sírkert miatt, ahol többek között Antonín Dvořák, Alfons Mucha, Bedřich Smetana és Jan Neruda is nyugszik. A területet 1962-ben nemzeti történelmi emlékhellyé nyilvánították. (hu)
|
