| dbo:abstract
|
- Vádi al-Hitan (arabul وادي الحيتان, Bálna-völgy) egy fosszília-lelőhely Egyiptom , kb. 150 km-re délnyugatra Kairótól. Jó állapotban megmaradt kövületei között több száz ősi cetféle csontvázai is megtalálhatóak. 2005-ben felkerült az UNESCO Világörökség-listájára. A Bálna-völgy leletei bepillantást nyújtanak a cetfélék evolúciójának kulcsfontosságú pillanataiba, amikor szárazföldi állatokból víziemlősökké váltak. A fosszíliák számát, egymáshoz közelségét és minőségét tekintve a helyszín világméretekben is páratlan. Bár ismertek régebbi leletek, a Vádi al-Hitan-i cetcsontvázak némelyike olyan jó állapotban őrződött meg, hogy még gyomortartalma is azonosítható. Mivel rajtuk kívül a korabeli cápák, krokodilok, ráják, fűrészes ráják, teknősök maradványai is előkerültek, lehetővé vált az őscetek ökológiai körülményeinek rekonstruálása is. A sivatag közepén az első fosszilis bálnacsontvázakat 1902-03 telén találták meg. Mivel nehéz terepen, a lakott területektől messze helyezkedtek el, csak kevés nyilvánosságot kaptak. Csak az 1980-as években, a terepjárók általánossá válásával ugrott meg a látogatók száma. Ezzel párhuzamosan az illegális gyűjtők számos csontot elloptak, így a területet védetté nyilvánították. Az ősi ceteken (amelyek közül van, amelyik eléri a 21 métert) megfigyelhető a mai bálnák áramvonalas testalkata, de koponyájuk és fogazatuk még megtartotta primitív jellegeit, és hátsó lábaik is jól kivehetők. (hu)
- Vádi al-Hitan (arabul وادي الحيتان, Bálna-völgy) egy fosszília-lelőhely Egyiptom , kb. 150 km-re délnyugatra Kairótól. Jó állapotban megmaradt kövületei között több száz ősi cetféle csontvázai is megtalálhatóak. 2005-ben felkerült az UNESCO Világörökség-listájára. A Bálna-völgy leletei bepillantást nyújtanak a cetfélék evolúciójának kulcsfontosságú pillanataiba, amikor szárazföldi állatokból víziemlősökké váltak. A fosszíliák számát, egymáshoz közelségét és minőségét tekintve a helyszín világméretekben is páratlan. Bár ismertek régebbi leletek, a Vádi al-Hitan-i cetcsontvázak némelyike olyan jó állapotban őrződött meg, hogy még gyomortartalma is azonosítható. Mivel rajtuk kívül a korabeli cápák, krokodilok, ráják, fűrészes ráják, teknősök maradványai is előkerültek, lehetővé vált az őscetek ökológiai körülményeinek rekonstruálása is. A sivatag közepén az első fosszilis bálnacsontvázakat 1902-03 telén találták meg. Mivel nehéz terepen, a lakott területektől messze helyezkedtek el, csak kevés nyilvánosságot kaptak. Csak az 1980-as években, a terepjárók általánossá válásával ugrott meg a látogatók száma. Ezzel párhuzamosan az illegális gyűjtők számos csontot elloptak, így a területet védetté nyilvánították. Az ősi ceteken (amelyek közül van, amelyik eléri a 21 métert) megfigyelhető a mai bálnák áramvonalas testalkata, de koponyájuk és fogazatuk még megtartotta primitív jellegeit, és hátsó lábaik is jól kivehetők. (hu)
|
