| dbo:abstract
|
- A választási bojkott a passzivitás önkéntes és tudatos vállalása a választási vagy népszavazási eljárás során. A választást bojkottáló személy vagy személyek, illetve politikai szervezetek annak ellenére maradnak távol a szavazástól, hogy azon jogosultak lennének részt venni. A választási bojkott a békés politikai tiltakozás egyik végső eszköze. A tiltakozás e formájára számos ok miatt kerülhet sor és több eltérő formát is ölthet. Politikai szervezetek általában akkor döntenek egy választás bojkottja mellett, ha attól tartanak, hogy a választási eljárás nem lesz pártatlan, az eredményt várhatóan meghamisítják, vagy hogy politikai ellenfelük győzelme legitimálná annak elfogadhatatlan célkitűzéseit. A bojkott célja választás esetén a választási eljárás szabályainak átírása, vagy a választás legitim voltának megkérdőjelezése, népszavazások esetén pedig általában a népszavazás eredményének érvénytelenítése. Szervezetlen, spontán választói bojkotthoz vezethet, ha a választáson népszerűtlen jelöltek indulnak. Rendszeres, hogy a regionális öntudattal vagy nemzeti kisebbségi háttérrel rendelkező területeken a helyiek távolmaradásukkal tüntetnek a központi akaratot tükröző választás ellen. A kitöltetlen vagy szándékosan elrontott szavazólap leadása is a választási bojkott egy formája. Népszavazások esetén a bojkott a változtatást ellenző, a status quot fenntartani akaró oldal fegyvere. A választási bojkott akkor tekinthető sikeresnek, ha a külső szemlélő számára is nyilvánvaló, hogy választás vagy népszavazás eredménye nem tükrözi a társadalom tényleges összetételét, valódi véleményét. Az alacsony választási részvétel megkérdőjelezi egy kormányzat felhatalmazását, a népszavazásokon való alacsony részvétel pedig azt sugallja, hogy a politikai közösség a kérdést érdektelennek tekinti. Ugyanakkor a választási bojkott egy olyan fegyver, amely a kezdeményezőre nézvést is veszélyeket hordoz. Az egyes választói csoportok passzivitása révén egy olyan parlament áll föl, amely ugyan nem képezi le a választói sokféleséget, azonban létrejötte jogszerű, éppen emiatt nehezen támadható. A bojkott eredményeként a bojkottáló szervezet elveszíti parlamenti képviseletét, így a felálló kormányzat elszámoltatásának lehetőségét és politikusai egy részének egzisztenciáját is. Ha a választások után felálló kormányzatot nem sikerül parlamenten kívüli eszközökkel (sztrájkok, tömegtüntetések) megingatni, akkor a bojkott a kezdeményezője számára több kárt jelent, mint hasznot.
* Példa a nemzetiségi bojkottra: a 2012-es romániai népszavazás térképén jól látható a magyar lakosságú megyék alacsony választói aktivitása (hu)
- A választási bojkott a passzivitás önkéntes és tudatos vállalása a választási vagy népszavazási eljárás során. A választást bojkottáló személy vagy személyek, illetve politikai szervezetek annak ellenére maradnak távol a szavazástól, hogy azon jogosultak lennének részt venni. A választási bojkott a békés politikai tiltakozás egyik végső eszköze. A tiltakozás e formájára számos ok miatt kerülhet sor és több eltérő formát is ölthet. Politikai szervezetek általában akkor döntenek egy választás bojkottja mellett, ha attól tartanak, hogy a választási eljárás nem lesz pártatlan, az eredményt várhatóan meghamisítják, vagy hogy politikai ellenfelük győzelme legitimálná annak elfogadhatatlan célkitűzéseit. A bojkott célja választás esetén a választási eljárás szabályainak átírása, vagy a választás legitim voltának megkérdőjelezése, népszavazások esetén pedig általában a népszavazás eredményének érvénytelenítése. Szervezetlen, spontán választói bojkotthoz vezethet, ha a választáson népszerűtlen jelöltek indulnak. Rendszeres, hogy a regionális öntudattal vagy nemzeti kisebbségi háttérrel rendelkező területeken a helyiek távolmaradásukkal tüntetnek a központi akaratot tükröző választás ellen. A kitöltetlen vagy szándékosan elrontott szavazólap leadása is a választási bojkott egy formája. Népszavazások esetén a bojkott a változtatást ellenző, a status quot fenntartani akaró oldal fegyvere. A választási bojkott akkor tekinthető sikeresnek, ha a külső szemlélő számára is nyilvánvaló, hogy választás vagy népszavazás eredménye nem tükrözi a társadalom tényleges összetételét, valódi véleményét. Az alacsony választási részvétel megkérdőjelezi egy kormányzat felhatalmazását, a népszavazásokon való alacsony részvétel pedig azt sugallja, hogy a politikai közösség a kérdést érdektelennek tekinti. Ugyanakkor a választási bojkott egy olyan fegyver, amely a kezdeményezőre nézvést is veszélyeket hordoz. Az egyes választói csoportok passzivitása révén egy olyan parlament áll föl, amely ugyan nem képezi le a választói sokféleséget, azonban létrejötte jogszerű, éppen emiatt nehezen támadható. A bojkott eredményeként a bojkottáló szervezet elveszíti parlamenti képviseletét, így a felálló kormányzat elszámoltatásának lehetőségét és politikusai egy részének egzisztenciáját is. Ha a választások után felálló kormányzatot nem sikerül parlamenten kívüli eszközökkel (sztrájkok, tömegtüntetések) megingatni, akkor a bojkott a kezdeményezője számára több kárt jelent, mint hasznot.
* Példa a nemzetiségi bojkottra: a 2012-es romániai népszavazás térképén jól látható a magyar lakosságú megyék alacsony választói aktivitása (hu)
|
