| dbo:abstract
|
- A Választási program egy politikai párt vagy szervezet által kibocsájtott szövegmű, amely az adott pártnak a következÅ‘ politikai periódusra vonatkozó rövid- és középtávú célkitűzéseit tartalmazza. A választási programot a pártok rendszerint a választások elÅ‘tt nem sokkal szokták kidolgozni és közzétenni, a dokumentumot pedig a választási idÅ‘szak során egyfajta igazodási pontként használják. A választási program megalkotásának célja, hogy az általánosságokat megfogalmazó és a párt cselekvését hosszútávon orientáló pártprogramra vagy manifesztumra támaszkodva meghatározza a párt elkövetkezÅ‘ idÅ‘szakra szóló politikai célkitűzéseit és az azokat megvalósÃtani hivatott programpontokat. A demokratikus berendezkedésű pártokban a választási program hosszas belsÅ‘ egyeztetések eredményeként ölt formát. Egy választási program alkalmas arra, hogy azzal a párt a választókat megszólÃtsa. A választó a program segÃtségével könnyebben el tudja az azt készÃtÅ‘ pártot helyezni a politikai térben, illetve levonni a párt programjából a személyes életére vonatkozó következtetéseket, majd ezek alapján kialakÃtani saját választási szándékát. A politikatudomány a választási programot a választási gyÅ‘zelem esetén elérendÅ‘ célokat meghatározó dokumentumként definiálja. Körösényi András és SebÅ‘k Miklós mandátumelméleti alapú megközelÃtése szerint a választók a jelöltet vagy politikai szervezetet korlátozott felhatalmazással, bizonyos politikai cselekvések végrehajtása reményében választják. A választók felhatalmazása a jelölt által tett Ãgéretek végrehajtására vonatkozik. A választási program nem más, mint a jelölt által tett Ãgéretek Ãrásban rögzÃtett halmaza. Szűcs Zoltán Gábor, Gyulai Attila és Zágoni Bella szerint a választási program ismeretében adnak a választók felhatalmazást egy pártnak a kormányzásra, a kormányzati felelÅ‘sséget elnyerÅ‘ párt feladata pedig az, hogy megkÃsérelje a programjában tett közpolitikai Ãgéreteket megvalósÃtani. A választási program tehát az az Ãgérethalmaz, amelynek megvalósÃtásához a pártok a választóktól a kormányzati felhatalmazást kérik. A választási program elkészÃtése nem kötelezÅ‘ a választásokon induló pártok és jelöltek számára. Bár a pártok általában készÃtenek ilyen dokumentumot, de többször is elÅ‘fordult már, hogy programot nem Ãró szervezetek szerepeltek sikerrel egy választáson. (Pl. Fidesz-KDNP 2014-ben.) A választási program elkészülte esetén sem válik kötelezÅ‘ érvényű dokumentummá. A kormányzás lehetÅ‘ségét elnyerÅ‘ pártot semmi sem kötelezi arra, hogy a választási programjában foglalt pontokat a maradéktalanul átültesse. A koalÃciós kormányzás érdekében a kormányzásra szövetkezÅ‘ pártok jobbára eltekintenek azon programpontjaik megvalósÃtásától, amelyek lehetetlenné tennék a koalÃciós partnerrel való együttműködést, illetve – kompromisszumként – olyan programelemeket fogadnak el, amelyeket saját választási programjuk nem tartalmazott. A választási programok összeegyeztethetÅ‘ségének vizsgálata a választásokat követÅ‘ koalÃciós megbeszélések tárgya. A választási programnak a pártok általában a program lényegét kifejezÅ‘ cÃmet is adnak, amelyek közül néhány szlogenné válva tartósan megmarad a politikai köztudatban.Ezekre példa a Magyarország többre képes! (Fidesz, 2009 EP-választás), a Hajrá Magyarország! (Fidesz, 2006), a Jóléti rendszerváltást! (MSZP, 2002), és az A jövÅ‘ elkezdÅ‘dött (Fidesz, 2010). (hu)
- A Választási program egy politikai párt vagy szervezet által kibocsájtott szövegmű, amely az adott pártnak a következÅ‘ politikai periódusra vonatkozó rövid- és középtávú célkitűzéseit tartalmazza. A választási programot a pártok rendszerint a választások elÅ‘tt nem sokkal szokták kidolgozni és közzétenni, a dokumentumot pedig a választási idÅ‘szak során egyfajta igazodási pontként használják. A választási program megalkotásának célja, hogy az általánosságokat megfogalmazó és a párt cselekvését hosszútávon orientáló pártprogramra vagy manifesztumra támaszkodva meghatározza a párt elkövetkezÅ‘ idÅ‘szakra szóló politikai célkitűzéseit és az azokat megvalósÃtani hivatott programpontokat. A demokratikus berendezkedésű pártokban a választási program hosszas belsÅ‘ egyeztetések eredményeként ölt formát. Egy választási program alkalmas arra, hogy azzal a párt a választókat megszólÃtsa. A választó a program segÃtségével könnyebben el tudja az azt készÃtÅ‘ pártot helyezni a politikai térben, illetve levonni a párt programjából a személyes életére vonatkozó következtetéseket, majd ezek alapján kialakÃtani saját választási szándékát. A politikatudomány a választási programot a választási gyÅ‘zelem esetén elérendÅ‘ célokat meghatározó dokumentumként definiálja. Körösényi András és SebÅ‘k Miklós mandátumelméleti alapú megközelÃtése szerint a választók a jelöltet vagy politikai szervezetet korlátozott felhatalmazással, bizonyos politikai cselekvések végrehajtása reményében választják. A választók felhatalmazása a jelölt által tett Ãgéretek végrehajtására vonatkozik. A választási program nem más, mint a jelölt által tett Ãgéretek Ãrásban rögzÃtett halmaza. Szűcs Zoltán Gábor, Gyulai Attila és Zágoni Bella szerint a választási program ismeretében adnak a választók felhatalmazást egy pártnak a kormányzásra, a kormányzati felelÅ‘sséget elnyerÅ‘ párt feladata pedig az, hogy megkÃsérelje a programjában tett közpolitikai Ãgéreteket megvalósÃtani. A választási program tehát az az Ãgérethalmaz, amelynek megvalósÃtásához a pártok a választóktól a kormányzati felhatalmazást kérik. A választási program elkészÃtése nem kötelezÅ‘ a választásokon induló pártok és jelöltek számára. Bár a pártok általában készÃtenek ilyen dokumentumot, de többször is elÅ‘fordult már, hogy programot nem Ãró szervezetek szerepeltek sikerrel egy választáson. (Pl. Fidesz-KDNP 2014-ben.) A választási program elkészülte esetén sem válik kötelezÅ‘ érvényű dokumentummá. A kormányzás lehetÅ‘ségét elnyerÅ‘ pártot semmi sem kötelezi arra, hogy a választási programjában foglalt pontokat a maradéktalanul átültesse. A koalÃciós kormányzás érdekében a kormányzásra szövetkezÅ‘ pártok jobbára eltekintenek azon programpontjaik megvalósÃtásától, amelyek lehetetlenné tennék a koalÃciós partnerrel való együttműködést, illetve – kompromisszumként – olyan programelemeket fogadnak el, amelyeket saját választási programjuk nem tartalmazott. A választási programok összeegyeztethetÅ‘ségének vizsgálata a választásokat követÅ‘ koalÃciós megbeszélések tárgya. A választási programnak a pártok általában a program lényegét kifejezÅ‘ cÃmet is adnak, amelyek közül néhány szlogenné válva tartósan megmarad a politikai köztudatban.Ezekre példa a Magyarország többre képes! (Fidesz, 2009 EP-választás), a Hajrá Magyarország! (Fidesz, 2006), a Jóléti rendszerváltást! (MSZP, 2002), és az A jövÅ‘ elkezdÅ‘dött (Fidesz, 2010). (hu)
|
