| dbo:abstract
|
- A válság (krízis) a termelésnek, a forgalomnak és a fogyasztásnak zavaraiból keletkező gazdasági baj, mely mindig értékek megsemmisítését vonja maga után. A munkamegosztás rendszere mellett minden gazdálkodó egyénnek számítania kell mások gazdasági tevékenységére; ha e számítások nem válnak be, a gazdasági életben zavarok keletkeznek, s ha ezen zavarokat általánosan érzik, válságnak mondják a bajt. A gazdasági élet különböző tevékenységeinek egymással helyes arányban kell lenniük, nevezetesen a termelésnek a fogyasztás mértékéhez és irányához kell alkalmazkodnia, a forgalomnak pedig a termelés és fogyasztás szolgálatában kell állnia. Ha a gazdasági tevékenységek valamelyike nagyobb arányú működést fejt ki, mint amekkorára a többi ágnak szüksége van, vagy megfordítva nem képes a többiek szükségleteinek megfelelni, akkor ez az aránytalanság valamelyik gazdasági körben vagyoni veszteségeket okoz, s ez a válság. Okaik szerint megkülönböztetik: a termelési, a hitel-, a pénz-, a forgalmi és az üzérkedési válságokat. Elterjedésüket tekintve vannak helyi, országos és világválságok. A termelési válságok vagy mezőgazdasági, vagy ipari eredetűek, s okaikat a túltermelésben keresik. A hitelválságok a bizalom megrendüléséből származnak, amikor ti. a hitelszükséglet nem talál kielégítést s így az adósok nem tudván kötelezettségeiknek megfelelni, sorra csődbe kerülnek; miután árukészleteikre s vagyonukra nem kínálkozik vevő: általános áresés következik belőle. A forgalmi válság lehet kereskedelmi, vagy közlekedési természetű; a kereskedelmi válság úgy keletkezik, hogy a kereskedők a fogyasztók vásárlási képességeit túlbecsülve, olyan nagy készleteket halmoztak fel raktáraikban, hogy azokat még elviselhető veszteséggel sem képesek akkorra eladni, mikorra tartozásaik esedékessé válnak; így aztán a kereskedelmi válság maga után vonja a hitelválságot is. A közlekedési válság a közlekedési eszközök felesleges szaporítása által keletkezik, de előállhat még úgy is, hogy a közlekedés irányának megváltozása folytán, vagy pedig technikai tökéletesítések miatt a régi közlekedési eszközök és vállalatok tétlenül kénytelenek vesztegelni. A pénzválság a pénz anyagának értékhullámzásából, vagy az érmek megrontásából, vagy a pénz szerfölötti bőségéből és hiányából állhat elő. Az üzérkedési válság végül a hitelközvetítők túlságos vérmes spekulációja által keletkezik, s legtöbbnyire börzei értékek és alapítási vállalkozások körül fejlődik ki, ezért néha tőzsdeválságnak is nevezik. A válság kérdését különösen a 19. század eleje óta vizsgálja szorgosan a tudomány, s ma már úgy előjeleit, valamint lefolyását, következményeit és orvosszereit eléggé pontosan ismerik, csakhogy a gyakorlati életben még sem lehet mindig ez orvosszereket alkalmazni. A válságok közeledését jelzik a nagy és merész üzérkedés, a gazdagodási vágy általános jelentkezése, a fényűzésnek és a játékszenvedélynek terjedése, az élelmiszerek, fényűzési cikkek és telkek árának, a munkabéreknek és a kamatlábaknak emelkedése, a tőzsdei árfolyamok esése. Maga a válság rövid lefolyású baj, s csak addig tart, amíg a felborult gazdasági egyensúly helyreállhat; néha egy-egy váratlan politikai vagy gazdasági hír hatása alatt keletkezik egy-egy tőzsdei válság, amely pár óra alatt véget ér, az ilyen válságot pániknak, ijedelemnek nevezik. A válság orvosszerei között vannak olyanok, amelyekkel meg lehet azokat akadályozni, s olyanok, amelyekkel azok lefolyását lehet gyorsítani és káros hatásukat csökkenteni. A preventív intézkedések közé tartoznak a helyes gazdasági és társadalmi politika, a kamaráknak és konzulátusoknak pontos felvilágosító szolgálatai, szóval gazdasági élet szervezése. A válság lefolyását enyhítik az okok elhárításával, így a hitelválság esetén nyújtott bő és olcsó hitel, termelési válság esetén nagy fogyasztó piacok feltárása, szállítási kedvezmények nyújtása stb. majdnem egészen elhárítják a válság káros hatásait. A válság tulajdonképpen úgy tekintendő, mint a rendetlen gazdasági állapot javulása, amely nagy és óriási veszteségekkel jár ugyan, de végeredménye mégis az, hogy a piac lázas helyzetét a normális egészségi állapotba vezeti vissza. Óvatosabb és kevesebb nyereséggel megelégedő népeknél a válságok ritkábbak és enyhébb lefolyásúak, mint az olyan népeknél, amelyek nagyobb nyeremények reményében kockázatosabb vállalatokba bocsátkoznak. (hu)
- A válság (krízis) a termelésnek, a forgalomnak és a fogyasztásnak zavaraiból keletkező gazdasági baj, mely mindig értékek megsemmisítését vonja maga után. A munkamegosztás rendszere mellett minden gazdálkodó egyénnek számítania kell mások gazdasági tevékenységére; ha e számítások nem válnak be, a gazdasági életben zavarok keletkeznek, s ha ezen zavarokat általánosan érzik, válságnak mondják a bajt. A gazdasági élet különböző tevékenységeinek egymással helyes arányban kell lenniük, nevezetesen a termelésnek a fogyasztás mértékéhez és irányához kell alkalmazkodnia, a forgalomnak pedig a termelés és fogyasztás szolgálatában kell állnia. Ha a gazdasági tevékenységek valamelyike nagyobb arányú működést fejt ki, mint amekkorára a többi ágnak szüksége van, vagy megfordítva nem képes a többiek szükségleteinek megfelelni, akkor ez az aránytalanság valamelyik gazdasági körben vagyoni veszteségeket okoz, s ez a válság. Okaik szerint megkülönböztetik: a termelési, a hitel-, a pénz-, a forgalmi és az üzérkedési válságokat. Elterjedésüket tekintve vannak helyi, országos és világválságok. A termelési válságok vagy mezőgazdasági, vagy ipari eredetűek, s okaikat a túltermelésben keresik. A hitelválságok a bizalom megrendüléséből származnak, amikor ti. a hitelszükséglet nem talál kielégítést s így az adósok nem tudván kötelezettségeiknek megfelelni, sorra csődbe kerülnek; miután árukészleteikre s vagyonukra nem kínálkozik vevő: általános áresés következik belőle. A forgalmi válság lehet kereskedelmi, vagy közlekedési természetű; a kereskedelmi válság úgy keletkezik, hogy a kereskedők a fogyasztók vásárlási képességeit túlbecsülve, olyan nagy készleteket halmoztak fel raktáraikban, hogy azokat még elviselhető veszteséggel sem képesek akkorra eladni, mikorra tartozásaik esedékessé válnak; így aztán a kereskedelmi válság maga után vonja a hitelválságot is. A közlekedési válság a közlekedési eszközök felesleges szaporítása által keletkezik, de előállhat még úgy is, hogy a közlekedés irányának megváltozása folytán, vagy pedig technikai tökéletesítések miatt a régi közlekedési eszközök és vállalatok tétlenül kénytelenek vesztegelni. A pénzválság a pénz anyagának értékhullámzásából, vagy az érmek megrontásából, vagy a pénz szerfölötti bőségéből és hiányából állhat elő. Az üzérkedési válság végül a hitelközvetítők túlságos vérmes spekulációja által keletkezik, s legtöbbnyire börzei értékek és alapítási vállalkozások körül fejlődik ki, ezért néha tőzsdeválságnak is nevezik. A válság kérdését különösen a 19. század eleje óta vizsgálja szorgosan a tudomány, s ma már úgy előjeleit, valamint lefolyását, következményeit és orvosszereit eléggé pontosan ismerik, csakhogy a gyakorlati életben még sem lehet mindig ez orvosszereket alkalmazni. A válságok közeledését jelzik a nagy és merész üzérkedés, a gazdagodási vágy általános jelentkezése, a fényűzésnek és a játékszenvedélynek terjedése, az élelmiszerek, fényűzési cikkek és telkek árának, a munkabéreknek és a kamatlábaknak emelkedése, a tőzsdei árfolyamok esése. Maga a válság rövid lefolyású baj, s csak addig tart, amíg a felborult gazdasági egyensúly helyreállhat; néha egy-egy váratlan politikai vagy gazdasági hír hatása alatt keletkezik egy-egy tőzsdei válság, amely pár óra alatt véget ér, az ilyen válságot pániknak, ijedelemnek nevezik. A válság orvosszerei között vannak olyanok, amelyekkel meg lehet azokat akadályozni, s olyanok, amelyekkel azok lefolyását lehet gyorsítani és káros hatásukat csökkenteni. A preventív intézkedések közé tartoznak a helyes gazdasági és társadalmi politika, a kamaráknak és konzulátusoknak pontos felvilágosító szolgálatai, szóval gazdasági élet szervezése. A válság lefolyását enyhítik az okok elhárításával, így a hitelválság esetén nyújtott bő és olcsó hitel, termelési válság esetén nagy fogyasztó piacok feltárása, szállítási kedvezmények nyújtása stb. majdnem egészen elhárítják a válság káros hatásait. A válság tulajdonképpen úgy tekintendő, mint a rendetlen gazdasági állapot javulása, amely nagy és óriási veszteségekkel jár ugyan, de végeredménye mégis az, hogy a piac lázas helyzetét a normális egészségi állapotba vezeti vissza. Óvatosabb és kevesebb nyereséggel megelégedő népeknél a válságok ritkábbak és enyhébb lefolyásúak, mint az olyan népeknél, amelyek nagyobb nyeremények reményében kockázatosabb vállalatokba bocsátkoznak. (hu)
|
