| dbo:abstract
|
- A Ván-háború (Vanakriget) a skandináv mitológiában szereplő két istencsoport, az ázok és a vánok között zajlott le. A háború kiváltó oka a bizonytalan eredetű - talán a Vánok közül való - Gullveig (más néven Heidr) meggyilkolása volt, akit az ázok háromszor keresztülszúrtak a lándzsáikkal, és elégettek, azonban Gullveig minden alkalommal feltámadott. Mikor a vánok aranyat követeltek a Gullveigen esett sérelmekért, az ázok inkább a háborút választották. Mikor Odin, az áz főisten elhajította varázserejű dárdáját, a Gungnirt a ván sreg felé, a háború kezdetét vette. Ám hamarosan belefáradtak a küzdelembe, ezért békét kötöttek: a szertartás részeként beleköptek a közéjük helyezett edénybe, és amely tartalmából megteremtették Kvasirt, a kivételesen bölcs férfit, akinek lecsapolt és mézzel mézsörré erjesztett vére a költészet italává vált. Hogy a békét biztosítsák, mindkét fél vendég-túszokat küldött a másikhoz. A vánok közül Njörd, Frey és Freyja költöztek Ázgárdba, míg az ászok Hönir és Mimir isteneket küldték a vánokhoz, utóbbit a legbölcsebb ászként tartottak számon. Egyesek úgy tolmácsolják a ván-háborút, mint mitológiai ábrázolását a ténynek, hogy egy harciasabb vallás kiszorította a régebbi, békés és termékenységkultuszon alapuló vallást. Mások cáfolják ezt, és rámutatnak, hogy hasonló mitológiai konfliktusok megtalálhatok más európai népeknél is. Ilyen például a görög mitológiában az istenek és a titánok harca. (hu)
- A Ván-háború (Vanakriget) a skandináv mitológiában szereplő két istencsoport, az ázok és a vánok között zajlott le. A háború kiváltó oka a bizonytalan eredetű - talán a Vánok közül való - Gullveig (más néven Heidr) meggyilkolása volt, akit az ázok háromszor keresztülszúrtak a lándzsáikkal, és elégettek, azonban Gullveig minden alkalommal feltámadott. Mikor a vánok aranyat követeltek a Gullveigen esett sérelmekért, az ázok inkább a háborút választották. Mikor Odin, az áz főisten elhajította varázserejű dárdáját, a Gungnirt a ván sreg felé, a háború kezdetét vette. Ám hamarosan belefáradtak a küzdelembe, ezért békét kötöttek: a szertartás részeként beleköptek a közéjük helyezett edénybe, és amely tartalmából megteremtették Kvasirt, a kivételesen bölcs férfit, akinek lecsapolt és mézzel mézsörré erjesztett vére a költészet italává vált. Hogy a békét biztosítsák, mindkét fél vendég-túszokat küldött a másikhoz. A vánok közül Njörd, Frey és Freyja költöztek Ázgárdba, míg az ászok Hönir és Mimir isteneket küldték a vánokhoz, utóbbit a legbölcsebb ászként tartottak számon. Egyesek úgy tolmácsolják a ván-háborút, mint mitológiai ábrázolását a ténynek, hogy egy harciasabb vallás kiszorította a régebbi, békés és termékenységkultuszon alapuló vallást. Mások cáfolják ezt, és rámutatnak, hogy hasonló mitológiai konfliktusok megtalálhatok más európai népeknél is. Ilyen például a görög mitológiában az istenek és a titánok harca. (hu)
|
