| dbo:abstract
|
- A Városi Múzeum Paks önálló múzeuma, állandó és időszakos kiállításoknak és egyéb történelmi rendezvényeknek, kézműves foglalkozásoknak ad otthont, továbbá az épület kőtárában minden évben történelmi vetélkedőt rendeznek az iskolák diákjai számára. A középkorban már megtelepedett ferences rend 1752-ben visszatért Paksra, ahol egy viszonylag szerény épületet vettek meg, majd kápolnát építettek (1752. szeptember 20-án Rudnyánszky József a többi birtokos nevében is beleegyezik, hogy a ferencesek házat és kápolnát építsenek), amit 1759. március 25-én Klimó György pécsi püspök szentelt fel. A rend nem sokáig működhetett Pakson, mert II. József alatt a kolostort (1789-ben) felszámolták. Az épületet új birtokosai - a Vigyázó család - kúriának építik át. 1791. április 8-án Jankovics Antalné végrendeletében szerepel. Később új tulajdonosa lett, így neve Mádi-Kovács-kúriára változott. Szépen fásított parkban húzódik meg, külsőleg 1830 körüli, klasszicista stílusát őrizve. Az épületet a második világháború után államosítják és a rendőrség foglalja el. Ma ez a Városi Múzeum. A paksi Városi Múzeum a helyi történeti-néprajzi gyűjteményből létrehozott fiatal intézmény. Alapításáról 1993-ban döntött a város önkormányzata, ennek megfelelően alapján 1994-ben kezdte meg tevékenységét.Gyűjtőköréhez tartoznak a Paks város közigazgatási területén található régészeti, néprajzi, -újkortörténeti emlékek. A főépületben az öt teremből álló állandó kiállítás, valamint az időszaki kiállítások számára létrehozott helyiség, a bolthajtásos, korhűen helyreállított pincében kőtár, melléképületben pedig Pákolitz István költő emlékszobája várja a látogatókat.Az intézmény immár jelentős régészeti-helytörténeti-néprajzi gyűjteménnyel rendelkezik, melynek bemutatására az időszaki kiállítások során kerül sor. A múzeum alapító igazgatója dr. Rosner Gyula régész volt; nyugdíjazásakor Váradyné Péterfy Zsuzsanna vette át a helyét. (hu)
- A Városi Múzeum Paks önálló múzeuma, állandó és időszakos kiállításoknak és egyéb történelmi rendezvényeknek, kézműves foglalkozásoknak ad otthont, továbbá az épület kőtárában minden évben történelmi vetélkedőt rendeznek az iskolák diákjai számára. A középkorban már megtelepedett ferences rend 1752-ben visszatért Paksra, ahol egy viszonylag szerény épületet vettek meg, majd kápolnát építettek (1752. szeptember 20-án Rudnyánszky József a többi birtokos nevében is beleegyezik, hogy a ferencesek házat és kápolnát építsenek), amit 1759. március 25-én Klimó György pécsi püspök szentelt fel. A rend nem sokáig működhetett Pakson, mert II. József alatt a kolostort (1789-ben) felszámolták. Az épületet új birtokosai - a Vigyázó család - kúriának építik át. 1791. április 8-án Jankovics Antalné végrendeletében szerepel. Később új tulajdonosa lett, így neve Mádi-Kovács-kúriára változott. Szépen fásított parkban húzódik meg, külsőleg 1830 körüli, klasszicista stílusát őrizve. Az épületet a második világháború után államosítják és a rendőrség foglalja el. Ma ez a Városi Múzeum. A paksi Városi Múzeum a helyi történeti-néprajzi gyűjteményből létrehozott fiatal intézmény. Alapításáról 1993-ban döntött a város önkormányzata, ennek megfelelően alapján 1994-ben kezdte meg tevékenységét.Gyűjtőköréhez tartoznak a Paks város közigazgatási területén található régészeti, néprajzi, -újkortörténeti emlékek. A főépületben az öt teremből álló állandó kiállítás, valamint az időszaki kiállítások számára létrehozott helyiség, a bolthajtásos, korhűen helyreállított pincében kőtár, melléképületben pedig Pákolitz István költő emlékszobája várja a látogatókat.Az intézmény immár jelentős régészeti-helytörténeti-néprajzi gyűjteménnyel rendelkezik, melynek bemutatására az időszaki kiállítások során kerül sor. A múzeum alapító igazgatója dr. Rosner Gyula régész volt; nyugdíjazásakor Váradyné Péterfy Zsuzsanna vette át a helyét. (hu)
|
