| dbo:abstract
|
- A városépítőjáték-sorozat történelmi városépítő játékok gyűjtőneve, melyeket az , a és a fejlesztett, a és a adott ki PC-re. A sorozat első darabja, a 1993-ban jelent meg (1992 - Amiga). Műfajilag a sorozat tagjai átmenetet képeznek a stratégiai és a gazdasági szimulációs játékok között, de a hangsúly sokkal inkább az utóbbi jelleg felé tolódik el (a katonai infrastruktúra is inkább csak egy gazdasági tényezőként jelenik meg). A játékos, akinek a városokat irányító királyi/császári hivatalnok, a játékok vége felé pedig az uralkodó szerepébe kell bújnia, azt a feladatot kapja, hogy városát felépítse, fejlessze, a lakosságot ellássa, a bűnözést, betegségeket megakadályozza. A pénzügyek irányításával kézben kell tartani az importot, exportot, adórendszert, valamint időnként védeni kell a várost a katonai támadásoktól. A játékok pályákra tagolódnak, minden pályán új várost kell építeni, általában a pálya elején vagy a küldetés közben megadott szempontok alapján (pl. az uralkodó egy igen drága épületet vagy egy hadsereg felépítését parancsolja a játékosnak - mindkettőhöz meg kell teremteni nemcsak az ipari feltételeket, hanem a város megfelelő benépesítésével, jól szervezett élelmiszer- és szolgáltatási szektor fenntartásával összetoborozni és megtartani a munkásokat). A kulcs tehát nem egy minél nagyobb, vagy szebb város (nem a puszta építkezés az igazi cél), hanem a város minél működőképesebbé és lakhatóbbá tétele. A városépítőjáték-sorozat négy ősi civilizáció városaiban játszódik, ókori Róma, ókori Egyiptom, ókori Görögország és ókori Kína. A sorozat minden darabja egyformán az izometrikus axonometriát alkalmazza a grafika terén, bár az újabb játékokat egyre fejlettebb grafikával készítették. (hu)
- A városépítőjáték-sorozat történelmi városépítő játékok gyűjtőneve, melyeket az , a és a fejlesztett, a és a adott ki PC-re. A sorozat első darabja, a 1993-ban jelent meg (1992 - Amiga). Műfajilag a sorozat tagjai átmenetet képeznek a stratégiai és a gazdasági szimulációs játékok között, de a hangsúly sokkal inkább az utóbbi jelleg felé tolódik el (a katonai infrastruktúra is inkább csak egy gazdasági tényezőként jelenik meg). A játékos, akinek a városokat irányító királyi/császári hivatalnok, a játékok vége felé pedig az uralkodó szerepébe kell bújnia, azt a feladatot kapja, hogy városát felépítse, fejlessze, a lakosságot ellássa, a bűnözést, betegségeket megakadályozza. A pénzügyek irányításával kézben kell tartani az importot, exportot, adórendszert, valamint időnként védeni kell a várost a katonai támadásoktól. A játékok pályákra tagolódnak, minden pályán új várost kell építeni, általában a pálya elején vagy a küldetés közben megadott szempontok alapján (pl. az uralkodó egy igen drága épületet vagy egy hadsereg felépítését parancsolja a játékosnak - mindkettőhöz meg kell teremteni nemcsak az ipari feltételeket, hanem a város megfelelő benépesítésével, jól szervezett élelmiszer- és szolgáltatási szektor fenntartásával összetoborozni és megtartani a munkásokat). A kulcs tehát nem egy minél nagyobb, vagy szebb város (nem a puszta építkezés az igazi cél), hanem a város minél működőképesebbé és lakhatóbbá tétele. A városépítőjáték-sorozat négy ősi civilizáció városaiban játszódik, ókori Róma, ókori Egyiptom, ókori Görögország és ókori Kína. A sorozat minden darabja egyformán az izometrikus axonometriát alkalmazza a grafika terén, bár az újabb játékokat egyre fejlettebb grafikával készítették. (hu)
|
