| dbo:abstract
|
- A vásárjog a középkorban adományozott jog volt, amely a szabad királyi várost, a bányavárost vagy a földesurat hatalmazta fel arra, hogy évente (országos vásár), vagy a hét bizonyos napján (hetivásár) vásárt tarthasson. A vásárjog a városok szabadságainak része volt, míg a falvakban – az urbárium szerint – a földesurat illette meg. A jogosult e jog alapján helypénzt szedhetett. A helypénz fizetésének kötelezettsége alól azonban a nemesek, a városok polgárai, a jászok és a kunok mentesek voltak. Később, a kapitalizmus korában is, és ma is a vásárjogot a kereskedelmi miniszter engedélyezheti. [forrás?] (hu)
- A vásárjog a középkorban adományozott jog volt, amely a szabad királyi várost, a bányavárost vagy a földesurat hatalmazta fel arra, hogy évente (országos vásár), vagy a hét bizonyos napján (hetivásár) vásárt tarthasson. A vásárjog a városok szabadságainak része volt, míg a falvakban – az urbárium szerint – a földesurat illette meg. A jogosult e jog alapján helypénzt szedhetett. A helypénz fizetésének kötelezettsége alól azonban a nemesek, a városok polgárai, a jászok és a kunok mentesek voltak. Később, a kapitalizmus korában is, és ma is a vásárjogot a kereskedelmi miniszter engedélyezheti. [forrás?] (hu)
|
