| dbo:abstract
|
- A védőoltás (vakcina) gyengített vagy elölt kórokozókat, azok fragmentumait (részeit) vagy kész ellenanyagot tartalmazó készítmény. Beadásának (vakcináció) célja a szervezet specifikus ellenállásának fokozása, mesterségesen előidézett immunitás. A védőoltások beadása után (mesterséges immunizáció) a szervezetben védettség alakul ki az adott kórokozóval szemben. Amennyiben egy közösségben elég embert oltanak be egy adott betegség ellen (az átoltottság elér egy bizonyos szintet), kialakul az adott betegséggel szembeni populációs szintű védettség (nyájimmunitás). A védőoltások világszerte nagy szerepet játszanak a fertőző betegségek megelőzésében. Minden országnak az a célja, hogy járványügyi helyzete kedvező legyen, és ennek érdekében alakítja védőoltási rendszerét (oltási rend). Az oltások egy része kötelező, más része választható. Az oltások időpontjait az oltási naptár tartalmazza. Más oltások időpontját valamilyen eseményhez kötik (pl. külföldre utazás) .
* Az első mesterséges immunizálás Edward Jenner angol sebész oltóanyagával történt, amely az első védőoltás volt a világon. Jenner megfigyelte, hogy a tehénhimlővel (latinul Variola vaccina) fertőzött fejőnők és tehenészek nem kapják el az emberi fekete himlőt. A vakcina kifejezést Jenner használta. Az új módszerének a „vaccination” elnevezést adta, a tehén latin neve (vacca) után. Jennernek azonban nem volt magyarázata, hogy miért működött a módszere, mert akkor még senki sem látta a szubmikroszkopikus méretű Poxvirus variolae vírust. A Jenner-féle oltási eljárás sikeres volt, azonban a himlő visszaszorítása csak fokozatosan történt meg a világban. Az utolsó fekete himlő járvány 1972-ben volt, az azóta megszűnt Jugoszláviában, ahol egy mekkai zarándoklat után Irakba látogató tanító volt a vírus behurcolója. Azóta sok más kórokozó ellen is fejlesztettek vakcinát. A vakcinák tartalmazhatnak: 1.
* élő, gyengített kórokozókat (attenuált, azaz mesterségesen szelídített törzseket) 2.
* inaktivált, elölt kórokozókat vagy azok detoxikált termékét, amely antigénszerkezetét megtartotta 3.
* ellenanyag- (antitest-) tartalmú immunszérumot 4.
* molekuláris biológiai úton előállított speciális anyagokat, pl. 5.
* génbázisú oltóanyagok (RNS- és DNS-vakcinák), 6.
* vektor alapú oltóanyagok, 7.
* fehérjealegység (subunit) alapú oltóanyagok, 8.
* mRNS alapú oltóanyagot (hu)
- A védőoltás (vakcina) gyengített vagy elölt kórokozókat, azok fragmentumait (részeit) vagy kész ellenanyagot tartalmazó készítmény. Beadásának (vakcináció) célja a szervezet specifikus ellenállásának fokozása, mesterségesen előidézett immunitás. A védőoltások beadása után (mesterséges immunizáció) a szervezetben védettség alakul ki az adott kórokozóval szemben. Amennyiben egy közösségben elég embert oltanak be egy adott betegség ellen (az átoltottság elér egy bizonyos szintet), kialakul az adott betegséggel szembeni populációs szintű védettség (nyájimmunitás). A védőoltások világszerte nagy szerepet játszanak a fertőző betegségek megelőzésében. Minden országnak az a célja, hogy járványügyi helyzete kedvező legyen, és ennek érdekében alakítja védőoltási rendszerét (oltási rend). Az oltások egy része kötelező, más része választható. Az oltások időpontjait az oltási naptár tartalmazza. Más oltások időpontját valamilyen eseményhez kötik (pl. külföldre utazás) .
* Az első mesterséges immunizálás Edward Jenner angol sebész oltóanyagával történt, amely az első védőoltás volt a világon. Jenner megfigyelte, hogy a tehénhimlővel (latinul Variola vaccina) fertőzött fejőnők és tehenészek nem kapják el az emberi fekete himlőt. A vakcina kifejezést Jenner használta. Az új módszerének a „vaccination” elnevezést adta, a tehén latin neve (vacca) után. Jennernek azonban nem volt magyarázata, hogy miért működött a módszere, mert akkor még senki sem látta a szubmikroszkopikus méretű Poxvirus variolae vírust. A Jenner-féle oltási eljárás sikeres volt, azonban a himlő visszaszorítása csak fokozatosan történt meg a világban. Az utolsó fekete himlő járvány 1972-ben volt, az azóta megszűnt Jugoszláviában, ahol egy mekkai zarándoklat után Irakba látogató tanító volt a vírus behurcolója. Azóta sok más kórokozó ellen is fejlesztettek vakcinát. A vakcinák tartalmazhatnak: 1.
* élő, gyengített kórokozókat (attenuált, azaz mesterségesen szelídített törzseket) 2.
* inaktivált, elölt kórokozókat vagy azok detoxikált termékét, amely antigénszerkezetét megtartotta 3.
* ellenanyag- (antitest-) tartalmú immunszérumot 4.
* molekuláris biológiai úton előállított speciális anyagokat, pl. 5.
* génbázisú oltóanyagok (RNS- és DNS-vakcinák), 6.
* vektor alapú oltóanyagok, 7.
* fehérjealegység (subunit) alapú oltóanyagok, 8.
* mRNS alapú oltóanyagot (hu)
|
