| dbo:abstract
|
- A végtelenmajom-tétel [forrás?] szerint ha adott valamilyen előre rögzített szöveg, és egy majom korlátlan ideig véletlenszerűen ütögeti egy írógép billentyűit, akkor majdnem biztos, hogy előbb-utóbb ezt az adott szöveget is leírja - még ha az olyan összetett és értelmes is, mint pl. William Shakespeare teljes életműve. A tétel megfogalmazásában a majdnem biztos egy pontos valószínűségszámítási kifejezés, és a majom egy véletlenszerű szöveggenerátor, amely a végtelenségig működik. A tétel rámutat annak a veszélyeire, hogy a végtelent egy nagyon nagy, ámde véges számnak tekintjük. Annak a valószínűsége, hogy a majom hibátlanul legépeli Shakespeare Hamletjét, nagyon kicsi, de pozitív. Még az univerzum kezdetétől számított időben is csak nagyon kis valószínűséggel jelenne meg a szövegfolyamban a mű. A tétel különböző változatai több vagy akár végtelen sok gépelőt tartalmaznak; a célszövegek is változnak, egy mondattól akár egy egész könyvtárig terjednek. A tétel története egészen Arisztotelészig és Ciceróig követhető vissza. Blaise Pascal és Jonathan Swift is érdeklődött iránta. A 20. század elején Émile Borel és Arthur Eddington foglalkozott vele; ők alkották meg a tétel modern formáját. (hu)
- A végtelenmajom-tétel [forrás?] szerint ha adott valamilyen előre rögzített szöveg, és egy majom korlátlan ideig véletlenszerűen ütögeti egy írógép billentyűit, akkor majdnem biztos, hogy előbb-utóbb ezt az adott szöveget is leírja - még ha az olyan összetett és értelmes is, mint pl. William Shakespeare teljes életműve. A tétel megfogalmazásában a majdnem biztos egy pontos valószínűségszámítási kifejezés, és a majom egy véletlenszerű szöveggenerátor, amely a végtelenségig működik. A tétel rámutat annak a veszélyeire, hogy a végtelent egy nagyon nagy, ámde véges számnak tekintjük. Annak a valószínűsége, hogy a majom hibátlanul legépeli Shakespeare Hamletjét, nagyon kicsi, de pozitív. Még az univerzum kezdetétől számított időben is csak nagyon kis valószínűséggel jelenne meg a szövegfolyamban a mű. A tétel különböző változatai több vagy akár végtelen sok gépelőt tartalmaznak; a célszövegek is változnak, egy mondattól akár egy egész könyvtárig terjednek. A tétel története egészen Arisztotelészig és Ciceróig követhető vissza. Blaise Pascal és Jonathan Swift is érdeklődött iránta. A 20. század elején Émile Borel és Arthur Eddington foglalkozott vele; ők alkották meg a tétel modern formáját. (hu)
|
