| dbo:abstract
|
- A véralvadás az a fizikokémiai hatásokra beinduló folyamat, melynek eredményeképpen a folyékony vér szilárd halmazállapotúvá válik. Létrejöhet a biológiai szervezeten belül, vagy azon kívül. Élettani szerepe, hogy ér sérülése esetén a szervezet védekező mechanizmusaként a vérvesztést megakadályozza. Egyúttal megteremti a sebgyógyulás alapfeltételét. Normális esetben a sérülés helyére kell korlátozódnia, és nem válthatják ki más események, például gyulladás vagy fertőzés. A véralvadás két, egymással kölcsönható részfolyamatra bontható. Az elsődleges sejtes szakaszban a sérült érszakasz falának sejtjei és a vérlemezkék (trombociták), illetve a véredényen kívüli szövetek vesznek részt. A másodlagos, plazmatikus szakasz a laza sejtes lezárást fibrinszálakkal erősíti meg. Ezt tizenkettő faktor együttműködése hozza létre. Az utolsó faktor sorszáma azért XIII, mivel történeti okokból a VI-os számot nem használják, lásd később. A véralvadást követő sebgyógyulást a vérlemezkék és az érfal sejtjei által kiválasztott növekedési faktorok indítják be. A seb gyógyulását követően a fibrint a vérplazma fibrinolitikus rendszere oldja fel. A cikk az ember szervezetében lejátszódó véralvadási folyamatot írja le, de a legtöbb emlős véralvadási rendszere hasonló. A kreacionisták a véralvadási rendszert egyszerűsíthetetlen összetett rendszernek tekintik, ami nem működik, ha csak egyetlen darabja is hiányzik. Ez szerintük megcáfolja az evolúciót, ami azt jelenti, hogy az életet egy felsőbb lény hozta létre. (hu)
- A véralvadás az a fizikokémiai hatásokra beinduló folyamat, melynek eredményeképpen a folyékony vér szilárd halmazállapotúvá válik. Létrejöhet a biológiai szervezeten belül, vagy azon kívül. Élettani szerepe, hogy ér sérülése esetén a szervezet védekező mechanizmusaként a vérvesztést megakadályozza. Egyúttal megteremti a sebgyógyulás alapfeltételét. Normális esetben a sérülés helyére kell korlátozódnia, és nem válthatják ki más események, például gyulladás vagy fertőzés. A véralvadás két, egymással kölcsönható részfolyamatra bontható. Az elsődleges sejtes szakaszban a sérült érszakasz falának sejtjei és a vérlemezkék (trombociták), illetve a véredényen kívüli szövetek vesznek részt. A másodlagos, plazmatikus szakasz a laza sejtes lezárást fibrinszálakkal erősíti meg. Ezt tizenkettő faktor együttműködése hozza létre. Az utolsó faktor sorszáma azért XIII, mivel történeti okokból a VI-os számot nem használják, lásd később. A véralvadást követő sebgyógyulást a vérlemezkék és az érfal sejtjei által kiválasztott növekedési faktorok indítják be. A seb gyógyulását követően a fibrint a vérplazma fibrinolitikus rendszere oldja fel. A cikk az ember szervezetében lejátszódó véralvadási folyamatot írja le, de a legtöbb emlős véralvadási rendszere hasonló. A kreacionisták a véralvadási rendszert egyszerűsíthetetlen összetett rendszernek tekintik, ami nem működik, ha csak egyetlen darabja is hiányzik. Ez szerintük megcáfolja az evolúciót, ami azt jelenti, hogy az életet egy felsőbb lény hozta létre. (hu)
|
