| dbo:abstract
|
- A vételi jog vagy opció kivételesen alapulhat jogszabályon, de általában szerződéssel keletkezik, a jogosultja az opció fennállása alatt egyoldalú nyilatkozatával minden további feltétel nélkül kikényszerítheti az adásvételi szerződés létrejöttét, így a dolog megvásárlását. A vételi jogra vonatkozó megállapodást – a dolog és a vételár megjelölésével – írásba kell foglalni. A hatályos magyar Polgári Törvénykönyv vételi és eladási jogként szabályozza. Ha a tulajdonos meghatározott dologra nézve szerződéssel vételi jogot alapít, a jogosult a dolgot a szerződésben meghatározott vételáron egyoldalú nyilatkozattal megvásárolhatja. Ha a tulajdonos meghatározott dologra nézve szerződéssel eladási jogot szerez, a dolgot a szerződésben meghatározott vételáron egyoldalú nyilatkozattal eladhatja az eladási jog kötelezettjének. A törvény megállapítja az elővásárlási, a visszavásárlási, a vételi és az eladási jog közös szabályait is. (hu)
- A vételi jog vagy opció kivételesen alapulhat jogszabályon, de általában szerződéssel keletkezik, a jogosultja az opció fennállása alatt egyoldalú nyilatkozatával minden további feltétel nélkül kikényszerítheti az adásvételi szerződés létrejöttét, így a dolog megvásárlását. A vételi jogra vonatkozó megállapodást – a dolog és a vételár megjelölésével – írásba kell foglalni. A hatályos magyar Polgári Törvénykönyv vételi és eladási jogként szabályozza. Ha a tulajdonos meghatározott dologra nézve szerződéssel vételi jogot alapít, a jogosult a dolgot a szerződésben meghatározott vételáron egyoldalú nyilatkozattal megvásárolhatja. Ha a tulajdonos meghatározott dologra nézve szerződéssel eladási jogot szerez, a dolgot a szerződésben meghatározott vételáron egyoldalú nyilatkozattal eladhatja az eladási jog kötelezettjének. A törvény megállapítja az elővásárlási, a visszavásárlási, a vételi és az eladási jog közös szabályait is. (hu)
|
