| dbo:abstract
|
- A vízsugaras vágás (vagy röviden vízvágás) egy olyan sokélű forgácsolási technológia, amelynél a forgácsolást nagy sebességgel (500–1500 m/s) áramló vízzel, vagy vízzel kevert abrazív homokkal végzik. 2D-s lemezprofilú alkatrészek megmunkálását teszi lehetővé, ill. egyszerűsített kivitelben 1D-s vonalmenti darabolást. A gép felépítése megegyezik a lézervágásnál, a és a található gépekkel. A vágás technológiája (az előbbiekben említett három eljárással ellentétben) nem az anyag épül, hanem a víznek mint sokélű forgácsolószerszámnak (hasonlóan a köszörűhöz) anyagleválasztó, koptató hatására. Az anyagleválasztás és a víz együttes használatának köszönhetően a kialakuló hőmérsékletemelkedés a vágott felület mentén minimális, ezért ott és annak környékén az anyag szerkezete nem változik meg, ezért vágható például üveg, kerámia, vagy bármely olyan egyéb anyag, amelynél a hőbevitel a későbbi felhasználás szempontjából káros elváltozásokat eredményez (ez lehet elszíneződés, vagy molekuláris változás) a vágási felület mentén. A vágás során az előtolás sebessége 1 mm/perctől 20 m/percig is terjedhet. A vágható anyag vastagsága az anyag minőségétől függően tág határok között mozog (akár 30–60 cm is lehet, például habok esetén), vas esetén is meghaladja a 10 centiméteres vágási vastagságot. Az eljárás által kínált vágórés 0,03 millimétertől a kicsit több, mint 1,5 milliméterig terjed, amely minimális anyagveszteséget jelent. A vágáshoz szükséges nagy nyomású vizet (400–6000 bar, összehasonlításképpen a háztartásokban lévő víz nyomása 3–5 bar) hidraulikus munkahengerekkel érik el. A nagynyomású vizet a szivattyútól a vágófejig 5–8 milliméter átmérőjű és 1–2 milliméter belső átmérőjű „hajlékony” acélcsöveken továbbítják. A vágófejben nagyon kis leszűkítve érik el az igen nagy áramlási sebességet. (hu)
- A vízsugaras vágás (vagy röviden vízvágás) egy olyan sokélű forgácsolási technológia, amelynél a forgácsolást nagy sebességgel (500–1500 m/s) áramló vízzel, vagy vízzel kevert abrazív homokkal végzik. 2D-s lemezprofilú alkatrészek megmunkálását teszi lehetővé, ill. egyszerűsített kivitelben 1D-s vonalmenti darabolást. A gép felépítése megegyezik a lézervágásnál, a és a található gépekkel. A vágás technológiája (az előbbiekben említett három eljárással ellentétben) nem az anyag épül, hanem a víznek mint sokélű forgácsolószerszámnak (hasonlóan a köszörűhöz) anyagleválasztó, koptató hatására. Az anyagleválasztás és a víz együttes használatának köszönhetően a kialakuló hőmérsékletemelkedés a vágott felület mentén minimális, ezért ott és annak környékén az anyag szerkezete nem változik meg, ezért vágható például üveg, kerámia, vagy bármely olyan egyéb anyag, amelynél a hőbevitel a későbbi felhasználás szempontjából káros elváltozásokat eredményez (ez lehet elszíneződés, vagy molekuláris változás) a vágási felület mentén. A vágás során az előtolás sebessége 1 mm/perctől 20 m/percig is terjedhet. A vágható anyag vastagsága az anyag minőségétől függően tág határok között mozog (akár 30–60 cm is lehet, például habok esetén), vas esetén is meghaladja a 10 centiméteres vágási vastagságot. Az eljárás által kínált vágórés 0,03 millimétertől a kicsit több, mint 1,5 milliméterig terjed, amely minimális anyagveszteséget jelent. A vágáshoz szükséges nagy nyomású vizet (400–6000 bar, összehasonlításképpen a háztartásokban lévő víz nyomása 3–5 bar) hidraulikus munkahengerekkel érik el. A nagynyomású vizet a szivattyútól a vágófejig 5–8 milliméter átmérőjű és 1–2 milliméter belső átmérőjű „hajlékony” acélcsöveken továbbítják. A vágófejben nagyon kis leszűkítve érik el az igen nagy áramlási sebességet. (hu)
|
