| dbo:abstract
|
- A víztorony a vízhálózat kiszolgálására épült nagyméretű víztartály, amit olyan magasan helyeznek el, hogy a gravitáció révén így kialakuló hidrosztatikai nyomás elegendő legyen a hálózat működéséhez. A víz a magasba emelés után a közlekedőedények elve alapján mozog tovább. A nyomás a magasság szerint 10,2 centiméterenként 1 kilopascallal nő. 30 méteres magasságnál a nyomás így eléri a 300 kilopascalt, ami már kielégíti a szokásos háztartási és hálózati igényeket. A felhőkarcolók vízellátásáról rendszerint az adott épület tetején elhelyezett külön víztartályokkal (víztornyokkal) gondoskodnak. A víz felemeléséről manapság elektromos szivattyúkkal gondoskodnak, de néhány helyen a mai napig fennmaradtak a szélkerekes megoldások is. Ez utóbbi módszer különösen elterjedt volt Kaliforniában, ahol az egyes háztartások kiszolgálására építettek ilyesmiket az 1850-es évektől egészen 1930-ig. Sok, az ipari forradalom idején épült víztornyot mára építészeti emlékként tartanak számon. Magyarországon például egyedi ipartörténeti műemléki védettséggel bír a szegedi Öreg hölgy, az ország legrégebbi (1904-ben átadott) vasbeton víztornya. A kiszolgált és kiváltott víztornyokat, ha nem bontják el őket, gyakran exkluzív házakká, panorámás luxuslakásokká alakítják át. Méretüket tekintve a víztornyok igen változatosak lehetnek. Jelenleg a legnagyobb tárolókapacitással a dél-karolinai melletti 45 000 köbméteres torony bír.[forrás?] A kisebb, egy-egy települést vagy mezőgazdasági üzemet kiszolgáló víztornyokat gömb alakú tartályaik nyomán hidroglóbusznak hívjuk. A méretezés rendszerint tükrözi a helység/üzem napi fogyasztását. (hu)
- A víztorony a vízhálózat kiszolgálására épült nagyméretű víztartály, amit olyan magasan helyeznek el, hogy a gravitáció révén így kialakuló hidrosztatikai nyomás elegendő legyen a hálózat működéséhez. A víz a magasba emelés után a közlekedőedények elve alapján mozog tovább. A nyomás a magasság szerint 10,2 centiméterenként 1 kilopascallal nő. 30 méteres magasságnál a nyomás így eléri a 300 kilopascalt, ami már kielégíti a szokásos háztartási és hálózati igényeket. A felhőkarcolók vízellátásáról rendszerint az adott épület tetején elhelyezett külön víztartályokkal (víztornyokkal) gondoskodnak. A víz felemeléséről manapság elektromos szivattyúkkal gondoskodnak, de néhány helyen a mai napig fennmaradtak a szélkerekes megoldások is. Ez utóbbi módszer különösen elterjedt volt Kaliforniában, ahol az egyes háztartások kiszolgálására építettek ilyesmiket az 1850-es évektől egészen 1930-ig. Sok, az ipari forradalom idején épült víztornyot mára építészeti emlékként tartanak számon. Magyarországon például egyedi ipartörténeti műemléki védettséggel bír a szegedi Öreg hölgy, az ország legrégebbi (1904-ben átadott) vasbeton víztornya. A kiszolgált és kiváltott víztornyokat, ha nem bontják el őket, gyakran exkluzív házakká, panorámás luxuslakásokká alakítják át. Méretüket tekintve a víztornyok igen változatosak lehetnek. Jelenleg a legnagyobb tárolókapacitással a dél-karolinai melletti 45 000 köbméteres torony bír.[forrás?] A kisebb, egy-egy települést vagy mezőgazdasági üzemet kiszolgáló víztornyokat gömb alakú tartályaik nyomán hidroglóbusznak hívjuk. A méretezés rendszerint tükrözi a helység/üzem napi fogyasztását. (hu)
|
