| dbo:abstract
|
- A vízválasztó két szomszédos vízfolyás, folyórendszer, tó, tenger vagy óceán vízgyűjtő területe közötti határvonal, a terület vizei ettől a vonaltól két oldalra áramlanak a két vízgyűjtő mélyebben fekvő területei felé. A vízválasztó jelentőségét (pl. kontinentális vagy helyi vízválasztó) a vizsgált geomorfológiai egységek skálája határozza meg. Más értelemben – noha leggyakrabban a kettő egybeesik – megkülönböztethetünk felszíni és felszínalatti vizekre vonatkozó vízválasztót, ugyanis néhány esetben (pl. a Duna felső folyásánál) a felszíni csapadékvíz és a felszínalatti vizek más-más irányban, más-más vízgyűjtő mentén gyülekeznek. Általánosítva, geomorfológiai értelemben akkor is beszélhetünk vízválasztóról, ha valójában konkrét vízlefolyás nem, vagy csak alig történik (pl. sivatagok, ill. a Mars vagy más szilárd felszínű égitest esetében, vagy modellfelszínek vizsgálatakor). Ilyen esetben a vízválasztót az határozza meg, hogy a felszínen elfolyó víz elméletben hogyan folyna le. Geomorfológiai és hidrológiai értelemben nemcsak a vízválasztó konkrét helyzete, hanem helyzetének időbeli változása – geológiai időtartamokat tekintve vagy történelmi időtávlatban (pl. kaptúra) – is jelentőséggel bír. (hu)
- A vízválasztó két szomszédos vízfolyás, folyórendszer, tó, tenger vagy óceán vízgyűjtő területe közötti határvonal, a terület vizei ettől a vonaltól két oldalra áramlanak a két vízgyűjtő mélyebben fekvő területei felé. A vízválasztó jelentőségét (pl. kontinentális vagy helyi vízválasztó) a vizsgált geomorfológiai egységek skálája határozza meg. Más értelemben – noha leggyakrabban a kettő egybeesik – megkülönböztethetünk felszíni és felszínalatti vizekre vonatkozó vízválasztót, ugyanis néhány esetben (pl. a Duna felső folyásánál) a felszíni csapadékvíz és a felszínalatti vizek más-más irányban, más-más vízgyűjtő mentén gyülekeznek. Általánosítva, geomorfológiai értelemben akkor is beszélhetünk vízválasztóról, ha valójában konkrét vízlefolyás nem, vagy csak alig történik (pl. sivatagok, ill. a Mars vagy más szilárd felszínű égitest esetében, vagy modellfelszínek vizsgálatakor). Ilyen esetben a vízválasztót az határozza meg, hogy a felszínen elfolyó víz elméletben hogyan folyna le. Geomorfológiai és hidrológiai értelemben nemcsak a vízválasztó konkrét helyzete, hanem helyzetének időbeli változása – geológiai időtartamokat tekintve vagy történelmi időtávlatban (pl. kaptúra) – is jelentőséggel bír. (hu)
|
