| dbo:abstract
|
- A Vízözön, korábbi kiadásokban Vízöntő, Kodolányi János magyar író regénye, mely a bibliai vízözön koráról szól; alapját pedig a sumer-akkád mítoszok (elsősorban az Atrahaszísz-eposz és az ún. 12 táblás vagy újasszír Gilgames-eposz) képezi. A regény először 1948-ban jelent meg; folytatása az Új ég, új föld, a mű tulajdonképpen egy Kodolányi által tetralógiának, vagy legalábbis szorosan összefüggő regénysornak tervezett nagyobb egész része (ennek három további tagja a már említett folytatás, az Új ég, új föld, a Mózesről szóló , és a Jézus/Júdás kapcsolatát tárgyaló ). A Vízöntő és az Új ég, új föld egyaránt Kodolányi mitikus, az emberiség őskorába vezető, mágikus realista jellegű regényei közé tartozik. A tetralógia többi tagjától eltérően a Vízözön jóval kevésbé tekinthető történelmi regénynek, és a róla szóló irodalomban gyakori elnevezés ellenére nem is igazi , amely realista köntösben rekonstruálna ókori mítoszokat vagy legendákat, ellenben önálló és mágikus elemekkel tarkított világot teremtve, mítoszt, kalandot, személyes önéletrajzi és spirituális élményeket, világlátást és filozófiai eredetű létproblémákat, valamint szatirikus társadalomkritikát összegyúrva, jóval közelebb áll a modern fantasy-regényekhez. Maga Kodolányi több helyütt egyszerűen csak „” nevezte. A könyv címe eredetileg Vízöntő lett volna, de ez nem sokkal a kiadás előtt Vízözönre változtatták. A módosítás oka feltehetőleg az volt, hogy az író pontatlannak találta az elsőként adott címet, a regény írása közbeni kutatás, irodalmazás eredményeképp arra jött rá, hogy az ábrázolt események valószínűleg mégsem a korszakába illeszthetőek a legellentmondásmentesebben, és szándékainak legmegfelelőbben, hanem hatezer évvel korábbra, a Bika korszakába tehetőek. (hu)
- A Vízözön, korábbi kiadásokban Vízöntő, Kodolányi János magyar író regénye, mely a bibliai vízözön koráról szól; alapját pedig a sumer-akkád mítoszok (elsősorban az Atrahaszísz-eposz és az ún. 12 táblás vagy újasszír Gilgames-eposz) képezi. A regény először 1948-ban jelent meg; folytatása az Új ég, új föld, a mű tulajdonképpen egy Kodolányi által tetralógiának, vagy legalábbis szorosan összefüggő regénysornak tervezett nagyobb egész része (ennek három további tagja a már említett folytatás, az Új ég, új föld, a Mózesről szóló , és a Jézus/Júdás kapcsolatát tárgyaló ). A Vízöntő és az Új ég, új föld egyaránt Kodolányi mitikus, az emberiség őskorába vezető, mágikus realista jellegű regényei közé tartozik. A tetralógia többi tagjától eltérően a Vízözön jóval kevésbé tekinthető történelmi regénynek, és a róla szóló irodalomban gyakori elnevezés ellenére nem is igazi , amely realista köntösben rekonstruálna ókori mítoszokat vagy legendákat, ellenben önálló és mágikus elemekkel tarkított világot teremtve, mítoszt, kalandot, személyes önéletrajzi és spirituális élményeket, világlátást és filozófiai eredetű létproblémákat, valamint szatirikus társadalomkritikát összegyúrva, jóval közelebb áll a modern fantasy-regényekhez. Maga Kodolányi több helyütt egyszerűen csak „” nevezte. A könyv címe eredetileg Vízöntő lett volna, de ez nem sokkal a kiadás előtt Vízözönre változtatták. A módosítás oka feltehetőleg az volt, hogy az író pontatlannak találta az elsőként adott címet, a regény írása közbeni kutatás, irodalmazás eredményeképp arra jött rá, hogy az ábrázolt események valószínűleg mégsem a korszakába illeszthetőek a legellentmondásmentesebben, és szándékainak legmegfelelőbben, hanem hatezer évvel korábbra, a Bika korszakába tehetőek. (hu)
|
