| dbo:abstract
|
- A Vörös Hadsereg a Magyarországi Tanácsköztársaság hadserege, az első magyar „munkás-paraszt” hadsereg volt. A Forradalmi Kormányzótanács 1919. március 25-én rendelte el a Vörös Hadsereg megalakítását. Mivel 1919. március 21-én az addigi Honvédelmi Minisztérium átalakult Honvédelmi Népbiztossággá, a honvédelmi népbiztos Pogány József, míg a népbiztos-helyettes Szántó Béla lett.1919. március 26.: a 89/A. f. cs. bk. számú rendelet megváltoztatja az ügybeosztást: A, Hadműveleti főcsoportvezető: Szántó Bélasegítő: Steinbrück Ottóvezérkari főnök: Tombor Jenő5., 11., 61. hadosztályokból alakultB, Szervezés főcsoportvezetője: Pogány Józsefszakközeg: Stromfeld AurélI. Csapatszervezés: Czóbel Ernő6., 7., 10., 31., 39., 46. hadosztályII. Anyagi ellátás. Márk Nándor28., 38., 42., 52., 56. hadosztályIII. Műszaki és tüzéranyag: Mellinger14., 37., 45., 48., 50., 53. hadosztály Március 22. és április 15. között a cseh-tót arcvonalon 7 és fél zászlóalj és 1 üteg állomásozik. A román arcvonalon 5 zászlóalj, 1 lovas és 1 műszaki század, míg a délszláv arcvonalon 2 zászlóalj és 2 üteg található.A március 26-án kelt 327/92. hdm. 5. sz. rendelete szabályozta a parancsnoklási viszonyokat. 7 körzetet határozott meg, amik a következők voltak: 1.
* országhatártól az Ipoly torkolatáig: itt a 26. dandárcsoport parancsnoka a 4. hadosztály parancsnoka 2.
* Ipoly torkolatától Feledig: ahol a 60. dandárcsoport parancsnoka a 3. hadosztály parancsnoka 3.
* Feledtől az országhatár: a 10. és 65. dandárcsoport parancsnoka az 5. hadosztály parancsnoka 4.
* országhatártól Gyékényesig: a 20. dandárcsoport 5.
* dunántúli bácskai védőszakasz: a 44., 38. dandár parancsnoka a 2. hadosztály parancsnoka 6.
* Maros menti: itt a 46. és a 101. dandárcsoport parancsnoka Rab Ákos 7.
* erdélyi front: a székely különítmény és a 39. dandárcsoport parancsnoka Kratochwill Többen is állítják[forrás?], hogy Pogány József nem volt alkalmas a hadügyek vezetésére. Több másik népbiztossal is összeveszett katonai kérdésekben. A Forradalmi Kormányzótanács, látva a kialakult helyzetet, március 24-én alapított egy háromtagú tanácsot (Kun Béla, Böhm Vilmos és Weltner Jakab személyében) a kérdés eldöntésére. A tanács Pogány József pártját fogta: a szakszervezeteken keresztül, önkéntes hadsereget kell csinálni, s ily módon megtölteni a 200 000 megüresedett helyet. A toborzás megkezdése után napról napra nőtt a jelentkezők száma, de ebben közrejátszott a tény, hogy az ország elvesztheti a szuverenitását. A szervezési rendelet értelmében a mindhárom fegyvernemet magában foglaló hat hadosztályból, a székely különítményből (Székely Hadosztály) és a Dunaőrségből álló hadsereget írt elő. A toborzás a hadosztály-parancsnokságokon keresztül történt és a létszámot minden nap jelentették a Hadügyi Népbiztosságon. Április 1-jén az addig toborzottak létszáma összesen 20 640 fő volt, az alábbi részletezésben: Április 7-én kelt 7575/eln. 6. számú rendelet a hadosztályok tüzérségének maradéktalan felállítását rendelte el. Április 8-án kelt 7848/eln. 37. számú rendelet a repülőcsapat átszervezését határozta el. Ezt követően azonban egy más és igen fontos rendelet született, amely meglepő is lehet egy központi irányítású diktatórikus állam ez az április 11-én kelt 407/66. hdm. számú rendelet, ami megtiltotta a direktóriumoknak, hogy beavatkozzanak a katonai kérdésekbe. A Vörös Hadseregben is felállt a forradalmi katonai törvényszékek intézménye, amit a 10618/912 számú körrendelet rendszeresített. Április 13-án kelt 7701/eln. 6. számú rendelet megalakította a az április 14-én kelt 7950/eln. 9. számú rendelet pedig a . Az április 21-én valamint az április 26-án keltezett rendeletek (8434/eln. 6.-8432/eln. 32.) 1-1 aknavető üteg és távbeszélő szakasz felállítását rendelte minden hadosztályok számára. A toborzottak száma is sokat változott április 9-én: 37 788 fő; április 12-ig: 48 196 fő. Ezzel kapcsolatban hozták azt a 9000/eln. 6. számú rendeletet, amely arról rendelkezett, hogy kormányzótanács és munkástanács fele valamint az összmunkásság fele kimegy a frontra harcolni. Ezért adták ki április 23-án a 8335/eln. 31. számú rendelkezést, ami a Vörös Hadseregbe való belépés kötelezettségére vonatkozott. (hu)
- A Vörös Hadsereg a Magyarországi Tanácsköztársaság hadserege, az első magyar „munkás-paraszt” hadsereg volt. A Forradalmi Kormányzótanács 1919. március 25-én rendelte el a Vörös Hadsereg megalakítását. Mivel 1919. március 21-én az addigi Honvédelmi Minisztérium átalakult Honvédelmi Népbiztossággá, a honvédelmi népbiztos Pogány József, míg a népbiztos-helyettes Szántó Béla lett.1919. március 26.: a 89/A. f. cs. bk. számú rendelet megváltoztatja az ügybeosztást: A, Hadműveleti főcsoportvezető: Szántó Bélasegítő: Steinbrück Ottóvezérkari főnök: Tombor Jenő5., 11., 61. hadosztályokból alakultB, Szervezés főcsoportvezetője: Pogány Józsefszakközeg: Stromfeld AurélI. Csapatszervezés: Czóbel Ernő6., 7., 10., 31., 39., 46. hadosztályII. Anyagi ellátás. Márk Nándor28., 38., 42., 52., 56. hadosztályIII. Műszaki és tüzéranyag: Mellinger14., 37., 45., 48., 50., 53. hadosztály Március 22. és április 15. között a cseh-tót arcvonalon 7 és fél zászlóalj és 1 üteg állomásozik. A román arcvonalon 5 zászlóalj, 1 lovas és 1 műszaki század, míg a délszláv arcvonalon 2 zászlóalj és 2 üteg található.A március 26-án kelt 327/92. hdm. 5. sz. rendelete szabályozta a parancsnoklási viszonyokat. 7 körzetet határozott meg, amik a következők voltak: 1.
* országhatártól az Ipoly torkolatáig: itt a 26. dandárcsoport parancsnoka a 4. hadosztály parancsnoka 2.
* Ipoly torkolatától Feledig: ahol a 60. dandárcsoport parancsnoka a 3. hadosztály parancsnoka 3.
* Feledtől az országhatár: a 10. és 65. dandárcsoport parancsnoka az 5. hadosztály parancsnoka 4.
* országhatártól Gyékényesig: a 20. dandárcsoport 5.
* dunántúli bácskai védőszakasz: a 44., 38. dandár parancsnoka a 2. hadosztály parancsnoka 6.
* Maros menti: itt a 46. és a 101. dandárcsoport parancsnoka Rab Ákos 7.
* erdélyi front: a székely különítmény és a 39. dandárcsoport parancsnoka Kratochwill Többen is állítják[forrás?], hogy Pogány József nem volt alkalmas a hadügyek vezetésére. Több másik népbiztossal is összeveszett katonai kérdésekben. A Forradalmi Kormányzótanács, látva a kialakult helyzetet, március 24-én alapított egy háromtagú tanácsot (Kun Béla, Böhm Vilmos és Weltner Jakab személyében) a kérdés eldöntésére. A tanács Pogány József pártját fogta: a szakszervezeteken keresztül, önkéntes hadsereget kell csinálni, s ily módon megtölteni a 200 000 megüresedett helyet. A toborzás megkezdése után napról napra nőtt a jelentkezők száma, de ebben közrejátszott a tény, hogy az ország elvesztheti a szuverenitását. A szervezési rendelet értelmében a mindhárom fegyvernemet magában foglaló hat hadosztályból, a székely különítményből (Székely Hadosztály) és a Dunaőrségből álló hadsereget írt elő. A toborzás a hadosztály-parancsnokságokon keresztül történt és a létszámot minden nap jelentették a Hadügyi Népbiztosságon. Április 1-jén az addig toborzottak létszáma összesen 20 640 fő volt, az alábbi részletezésben: Április 7-én kelt 7575/eln. 6. számú rendelet a hadosztályok tüzérségének maradéktalan felállítását rendelte el. Április 8-án kelt 7848/eln. 37. számú rendelet a repülőcsapat átszervezését határozta el. Ezt követően azonban egy más és igen fontos rendelet született, amely meglepő is lehet egy központi irányítású diktatórikus állam ez az április 11-én kelt 407/66. hdm. számú rendelet, ami megtiltotta a direktóriumoknak, hogy beavatkozzanak a katonai kérdésekbe. A Vörös Hadseregben is felállt a forradalmi katonai törvényszékek intézménye, amit a 10618/912 számú körrendelet rendszeresített. Április 13-án kelt 7701/eln. 6. számú rendelet megalakította a az április 14-én kelt 7950/eln. 9. számú rendelet pedig a . Az április 21-én valamint az április 26-án keltezett rendeletek (8434/eln. 6.-8432/eln. 32.) 1-1 aknavető üteg és távbeszélő szakasz felállítását rendelte minden hadosztályok számára. A toborzottak száma is sokat változott április 9-én: 37 788 fő; április 12-ig: 48 196 fő. Ezzel kapcsolatban hozták azt a 9000/eln. 6. számú rendeletet, amely arról rendelkezett, hogy kormányzótanács és munkástanács fele valamint az összmunkásság fele kimegy a frontra harcolni. Ezért adták ki április 23-án a 8335/eln. 31. számú rendelkezést, ami a Vörös Hadseregbe való belépés kötelezettségére vonatkozott. (hu)
|
