Property Value
dbo:abstract
  • A vörös törpék kicsi, viszonylag hideg csillagok; a Hertzsprung–Russell-diagram fősorozatának kései K, vagy M színképosztályához tartoznak, a diagram jobb alsó sarkában helyezkednek el. A Világegyetem leggyakoribb csillagai, bár egyes feltételezések szerint a barna törpék többen vannak. Tömegük a mi Napunk tömegének fele és 7,5%-a közé esik. Ami az utóbbi érték alatt van, azt már barna törpének hívják. A vörös törpék felszíni hőmérséklete kisebb, mint 3500 K, ezért csak igen kevés fényt sugároznak ki (némelyik kevesebb, mint 1/10 000-ed részét a Napénak), és annak is nagy része az infravörös tartományba esik. Az alacsony kisugárzás és felszíni hőmérséklet a csillag hidrogén tartalmának nagyon lassú elégetéséből adódik, ami viszont elképesztően megnyújtja a vörös törpe várható életidejét: 10 milliárd – 1 billió év (1010-1012 év). Ez az idő olyan hosszú, hogy a Világegyetem keletkezése (ősrobbanás) óta még egyetlen vörös törpe sem élte le az életét. A vörös törpék tömege nem elég nagy ahhoz, hogy a hidrogén elégetése után beinduljon a , mint az a többi fősorozatbeli csillag esetében történik, ezért nem fúvódik fel vörös óriássá, hanem fokozatosan elégetve hidrogénkészleteit, szép lassan összehúzódik. A Földhöz - a Nap után - legközelebb eső csillag, a 4,22 fényévre (1,3 parszekra) lévő Proxima Centauri (Alfa Centauri C) is egy vörös törpe, akárcsak a legnagyobb látszólagos mozgású csillag, az 5,96 fényévnyire lévő Barnard-csillag. (hu)
  • A vörös törpék kicsi, viszonylag hideg csillagok; a Hertzsprung–Russell-diagram fősorozatának kései K, vagy M színképosztályához tartoznak, a diagram jobb alsó sarkában helyezkednek el. A Világegyetem leggyakoribb csillagai, bár egyes feltételezések szerint a barna törpék többen vannak. Tömegük a mi Napunk tömegének fele és 7,5%-a közé esik. Ami az utóbbi érték alatt van, azt már barna törpének hívják. A vörös törpék felszíni hőmérséklete kisebb, mint 3500 K, ezért csak igen kevés fényt sugároznak ki (némelyik kevesebb, mint 1/10 000-ed részét a Napénak), és annak is nagy része az infravörös tartományba esik. Az alacsony kisugárzás és felszíni hőmérséklet a csillag hidrogén tartalmának nagyon lassú elégetéséből adódik, ami viszont elképesztően megnyújtja a vörös törpe várható életidejét: 10 milliárd – 1 billió év (1010-1012 év). Ez az idő olyan hosszú, hogy a Világegyetem keletkezése (ősrobbanás) óta még egyetlen vörös törpe sem élte le az életét. A vörös törpék tömege nem elég nagy ahhoz, hogy a hidrogén elégetése után beinduljon a , mint az a többi fősorozatbeli csillag esetében történik, ezért nem fúvódik fel vörös óriássá, hanem fokozatosan elégetve hidrogénkészleteit, szép lassan összehúzódik. A Földhöz - a Nap után - legközelebb eső csillag, a 4,22 fényévre (1,3 parszekra) lévő Proxima Centauri (Alfa Centauri C) is egy vörös törpe, akárcsak a legnagyobb látszólagos mozgású csillag, az 5,96 fényévnyire lévő Barnard-csillag. (hu)
dbo:wikiPageID
  • 252 (xsd:integer)
dbo:wikiPageLength
  • 2072 (xsd:nonNegativeInteger)
dbo:wikiPageRevisionID
  • 17306850 (xsd:integer)
prop-hu:wikiPageUsesTemplate
dct:subject
rdfs:label
  • Vörös törpe (hu)
  • Vörös törpe (hu)
owl:sameAs
prov:wasDerivedFrom
foaf:isPrimaryTopicOf
is foaf:primaryTopic of