| dbo:abstract
|
- Wanié András, Wannie András (Szeged, 1911. április 23. – Sacramento, Kalifornia, 1976. november 12.) olimpiai bronzérmes, Európa-bajnok úszó, vízilabdázó, sportvezető, Wanié Rezső úszó testvére. 1926-tól a KISOK (Közép Iskolás Sportolók Országos Köre), 1929-től a Szegedi Úszó Egylet úszója és vízilabdázója volt. 1926-tól összesen huszonegy alkalommal szerepelt a magyar úszó válogatottban. Elsősorban a 4×200 méteres váltóúszásban ért el jelentős sikereket. Legjobb egyéni eredménye az 1926. évi budapesti Európa-bajnokságon 400 méteres gyorsúszásban elért ötödik, illetve az 1933. évi torinói főiskolai világbajnokságon 100 méteres gyorsúszásban elért harmadik helyezés. 1930-ban tagja volt a 4×200 méteren Európa-csúcsot úszó magyar gyorsváltónak. 1933-ban, a torinói főiskolai világbajnokságon szerepelt a bajnoki címet szerző magyar vízilabda válogatottban is. 1933-ban visszavonult a válogatottságtól, majd 1934-ben az aktív sportolástól is. 1934-ben a szegedi Ferenc József Tudományegyetemen államtudományi oklevelet szerzett. Visszavonulása után a földművelésügyi minisztériumban osztálytanácsos, mezőgazdasági szakértő, majd vállalati anyagbeszerző volt. 1940-ben Csik Ferenc utódaként a magyar úszó válogatott szövetségi kapitánya lett. Tisztségét 1943-ig töltötte be, majd kivándorolt az Amerikai Egyesült Államokba. (hu)
- Wanié András, Wannie András (Szeged, 1911. április 23. – Sacramento, Kalifornia, 1976. november 12.) olimpiai bronzérmes, Európa-bajnok úszó, vízilabdázó, sportvezető, Wanié Rezső úszó testvére. 1926-tól a KISOK (Közép Iskolás Sportolók Országos Köre), 1929-től a Szegedi Úszó Egylet úszója és vízilabdázója volt. 1926-tól összesen huszonegy alkalommal szerepelt a magyar úszó válogatottban. Elsősorban a 4×200 méteres váltóúszásban ért el jelentős sikereket. Legjobb egyéni eredménye az 1926. évi budapesti Európa-bajnokságon 400 méteres gyorsúszásban elért ötödik, illetve az 1933. évi torinói főiskolai világbajnokságon 100 méteres gyorsúszásban elért harmadik helyezés. 1930-ban tagja volt a 4×200 méteren Európa-csúcsot úszó magyar gyorsváltónak. 1933-ban, a torinói főiskolai világbajnokságon szerepelt a bajnoki címet szerző magyar vízilabda válogatottban is. 1933-ban visszavonult a válogatottságtól, majd 1934-ben az aktív sportolástól is. 1934-ben a szegedi Ferenc József Tudományegyetemen államtudományi oklevelet szerzett. Visszavonulása után a földművelésügyi minisztériumban osztálytanácsos, mezőgazdasági szakértő, majd vállalati anyagbeszerző volt. 1940-ben Csik Ferenc utódaként a magyar úszó válogatott szövetségi kapitánya lett. Tisztségét 1943-ig töltötte be, majd kivándorolt az Amerikai Egyesült Államokba. (hu)
|
