| dbo:abstract
|
- A Washburn-egyenlet a kapilláris jelenséget írja le párhuzamos hengeres csöveknél, és kiterjeszthető porozús anyagoknál a folyadék felszívódásra. Az egyenletet (1881 -1934), amerikai fizikusról nevezték el. Az egyenletet Lucas–Washburn egyenletnek is ismerik, mivel Richard Lucas, német fizikus hasonló publikációt jelentetett meg. Az egyenletnek van még egy harmadik neve is: Bell-Cameron-Lucas-Washburn egyenlet. Egy nedves kapillárisnál: ahol a időtartam (dinamikus viszkozitás) dinamikus viszkozitás a felületi feszültség a behatolás távolsága a kapillárisba .a pórus átmérője Porozús anyagoknál több értelmezése is lehet a pórusok átmérőjének, egy valós lehetőség a számításokhoz az érintkezési szög figyelembe vétele. Az érintkezési szög, a folyadék és az őt körülvevő szilárd anyag kapcsolatát fejezi ki.Az egyenletet hengeres cső kapillaritásából vezették le, gravitációs erő hiányában.1921-ben, Washburn a dolgozatában hivatkozik, mely kör keresztmetszetű csőben mozgó folyadékokra vonatkozik.Az egyenletbe behelyettesítve hosszúság differenciális kifejezését, , kapjuk: ahol a részt vevő nyomások szummája; az atmoszferikus nyomás , a hidrosztatikus nyomás , és a kapilláris erő ekvivalens nyomása . a folyadék viszkozitás, a csúszási együttható, mely 0 nedves anyagoknál, a kapilláris sugara. A nyomás: ahol a folyadék sűrűsége a felületi feszültség az érintkezési szög. A kifejezéseket behelyettesítve, egy első rendű differenciálegyenlethez vezet a csőben : távolságra penetráló folyadékra: (hu)
- A Washburn-egyenlet a kapilláris jelenséget írja le párhuzamos hengeres csöveknél, és kiterjeszthető porozús anyagoknál a folyadék felszívódásra. Az egyenletet (1881 -1934), amerikai fizikusról nevezték el. Az egyenletet Lucas–Washburn egyenletnek is ismerik, mivel Richard Lucas, német fizikus hasonló publikációt jelentetett meg. Az egyenletnek van még egy harmadik neve is: Bell-Cameron-Lucas-Washburn egyenlet. Egy nedves kapillárisnál: ahol a időtartam (dinamikus viszkozitás) dinamikus viszkozitás a felületi feszültség a behatolás távolsága a kapillárisba .a pórus átmérője Porozús anyagoknál több értelmezése is lehet a pórusok átmérőjének, egy valós lehetőség a számításokhoz az érintkezési szög figyelembe vétele. Az érintkezési szög, a folyadék és az őt körülvevő szilárd anyag kapcsolatát fejezi ki.Az egyenletet hengeres cső kapillaritásából vezették le, gravitációs erő hiányában.1921-ben, Washburn a dolgozatában hivatkozik, mely kör keresztmetszetű csőben mozgó folyadékokra vonatkozik.Az egyenletbe behelyettesítve hosszúság differenciális kifejezését, , kapjuk: ahol a részt vevő nyomások szummája; az atmoszferikus nyomás , a hidrosztatikus nyomás , és a kapilláris erő ekvivalens nyomása . a folyadék viszkozitás, a csúszási együttható, mely 0 nedves anyagoknál, a kapilláris sugara. A nyomás: ahol a folyadék sűrűsége a felületi feszültség az érintkezési szög. A kifejezéseket behelyettesítve, egy első rendű differenciálegyenlethez vezet a csőben : távolságra penetráló folyadékra: (hu)
|
