| dbo:abstract
|
- Wendland Károly (Krakkó, 1848. június 9. – 1916. augusztus 15.) gyárigazgató, iparos, a vezetője 25 éven keresztül. Apja a krakkó-boroszlói vasúti fűtőház főnöke volt. A család rövid időt töltött Krakkóban, és itt született Károly. Később visszaköltözve Boroszlóba, Károly itt végezte el reálgimnáziumi tanulmányait. Gépészmérnöki tanulmányait 1867-ben a karlsruhei főiskolán kezdte. Részt vett az 1870-71-es porosz–francia háborúban. Utána befejezte tanulmányait, és 1872. október 4-én a lábatlani cementgyár igazgatója lett. Igazgatósága alatt a Roon-féle cementgyár sokat fejlődött. A gyárbővítés, a portlandcement gyártásának bevezetése, 1874-ben a munkás betegsegélyező egyesület felállítása, a 9000 forint költséggel létesített gyári kórház, a füzitő-piszkei távírda létesítése aktív és szociális munkásságáról tesz bizonyságot. Az Egyesült Tégla és Cementgyár Részvénytársaság megalakulása után változatlanul ő maradt a gyárigazgató. 1900-ban előléptették, felköltözött Budapestre, és átvette a központi iroda vezetését. Felesége Rogge Márta Klementina Magdaléna, a Roonék előtti gyártulajdonos leánya volt. Házasságukból Lábatlanon négy gyermek született: Miksa, Márta, Kurt és Magdaléna. A két leánygyermek közül Márta agyvelőlob és gümőkórban, Magdaléna pedig tüdőlobban halt meg.Már a két gyermek elvesztése erősen megviselhette, de még nagyobb szomorúságot okozott számára két fiúgyermekének későbbi viselkedése. Miksa a lábatlani gyárnak, Kurt pedig a schönbergi gyárnak volt igazgatója, amikor 1906-ban, a Budapesti Királyi Törvényszéknél keresetet indítottak az 58 éves apa ellen. A két fiú elmegyengeség miatt kérte az apjuk gondnokság alá helyezését. A törvényszék 1906. augusztus 1-jén kelt ítéletében Wendland Károly budapesti (II. Margit rakpart 54) lakost az 1887 évi 20. tc. 28. §. b. pontja alapján elmegyöngeség miatt gondnokság alá helyezte. Wendland Károly 1916. augusztus 15-én hunyt el és a lábatlani református temetőben helyezték örök nyugalomra. Sírjára Poroszországból hozattak egy hatalmas mészkőtömböt, melyen bronztábla hirdeti emlékét. (hu)
- Wendland Károly (Krakkó, 1848. június 9. – 1916. augusztus 15.) gyárigazgató, iparos, a vezetője 25 éven keresztül. Apja a krakkó-boroszlói vasúti fűtőház főnöke volt. A család rövid időt töltött Krakkóban, és itt született Károly. Később visszaköltözve Boroszlóba, Károly itt végezte el reálgimnáziumi tanulmányait. Gépészmérnöki tanulmányait 1867-ben a karlsruhei főiskolán kezdte. Részt vett az 1870-71-es porosz–francia háborúban. Utána befejezte tanulmányait, és 1872. október 4-én a lábatlani cementgyár igazgatója lett. Igazgatósága alatt a Roon-féle cementgyár sokat fejlődött. A gyárbővítés, a portlandcement gyártásának bevezetése, 1874-ben a munkás betegsegélyező egyesület felállítása, a 9000 forint költséggel létesített gyári kórház, a füzitő-piszkei távírda létesítése aktív és szociális munkásságáról tesz bizonyságot. Az Egyesült Tégla és Cementgyár Részvénytársaság megalakulása után változatlanul ő maradt a gyárigazgató. 1900-ban előléptették, felköltözött Budapestre, és átvette a központi iroda vezetését. Felesége Rogge Márta Klementina Magdaléna, a Roonék előtti gyártulajdonos leánya volt. Házasságukból Lábatlanon négy gyermek született: Miksa, Márta, Kurt és Magdaléna. A két leánygyermek közül Márta agyvelőlob és gümőkórban, Magdaléna pedig tüdőlobban halt meg.Már a két gyermek elvesztése erősen megviselhette, de még nagyobb szomorúságot okozott számára két fiúgyermekének későbbi viselkedése. Miksa a lábatlani gyárnak, Kurt pedig a schönbergi gyárnak volt igazgatója, amikor 1906-ban, a Budapesti Királyi Törvényszéknél keresetet indítottak az 58 éves apa ellen. A két fiú elmegyengeség miatt kérte az apjuk gondnokság alá helyezését. A törvényszék 1906. augusztus 1-jén kelt ítéletében Wendland Károly budapesti (II. Margit rakpart 54) lakost az 1887 évi 20. tc. 28. §. b. pontja alapján elmegyöngeség miatt gondnokság alá helyezte. Wendland Károly 1916. augusztus 15-én hunyt el és a lábatlani református temetőben helyezték örök nyugalomra. Sírjára Poroszországból hozattak egy hatalmas mészkőtömböt, melyen bronztábla hirdeti emlékét. (hu)
|
