Property Value
dbo:abstract
  • A Wieland–Miescher-keton egy biciklusos éndion („enedion”). Ezt az optikailag inaktív, racém éndiont a Ciba Geigy svájci gyógyszervállalat két vegyésze, és állította először elő, s ezért azt róluk nevezték el. A racém vegyület neve az IUPAC nevezéktan szerint: (±)-8a-metil-3,4,8,8a-tetrahidro-1,6(2H,7H)-naftalindion. A vegyület nagyon sokoldalú szinthon (szintetikus építő-elem). Eddig több mint 50 természetes szerves anyag, főleg szeszkviterpének, diterpének és szteroidok szintéziséhez használták. Közülük számosnak van rákellenes, baktericid, vírusölő, antineurodegeneratív és immunmodulátor hatása. A Wieland-Miescher biciklusos keton gyűrűrendszere a szteroidok AB-gyűrűjének felel meg, ezért kiváló kiindulási anyag szteroidok előállítására. Így például sikerrel használták az adrenoszteron szintézisére. Az eredeti Wieland–Miescher-keton (5) racém vegyület, amit 2-metil-1,3-ciklohexándion (3) és metil-vinil-keton Robinson annulációjával állítottak elő. Az annulációban keletkezett triketont (4) benzolban pirrolidinnel forralva nyerték a kívánt biciklusos racém éndiont (5). A szintézisben először Raney nikkeles katalitikus hidrogénezéssel a rezorcint (1) dihidrorezorcinná (2) alakították, majd annak enolátját metil-jodiddal alkilezve a Robinson annulációhoz szükséges triketont (3) nyerték Az optikailag aktív Wieland–Miescher-ketonhoz vezető enantioszelektív szintézis (S)-(−)-prolin optikailag aktív aminosav katalizátort használ: Ez az aszimmetriás gyűrűzáró reakció 1971-ben jelent meg a szabadalmi irodalomban. és az optikailag aktív Wieland–Miescher-ketonhoz vezető köztiterméket, az (−)-6 is elkülönítette, mert biológiai körülmények között, szobahőmérsékleten, vízmentes dimetilformamid (DMF) oldószerben dolgoztak. A balra forgató vegyület (−)-6 dehidratálása benzolban p-toluolszulfonsavval forralva az optikailag aktív, jobbra forgató éndionhoz (S)-(+)-5 vezet. Ezt az optikailag aktív (S)-(+)-5 éndiont használta a rák ellenes Taxol nevű négy-gyűrűs vegyület totálszintézisében professzor. A baseli Roche gyógyszervállalat vegyészei a triketon ( 4 ) aszimmetriás gyűrűzárási reakcióját dimetil-szulfoxid (DMSO) oldószerben végezték el az eredeti eljárás [6] nyomán. Miután nem dimetilformamidban, hanem dimetilszulfoxid oldószerben dolgoztak, az optikailag aktív biciklusos ketolt (−)-6 nem különítették el, hanem egyenesen az optikailag aktív biciklusos Wieland–Miescher-ketonhoz (S)-(+)-5 jutottak. A berlini Schering gyógyszervállalat vegyészei, , Sauer és Wiechert nem-biológiai körülmények között dolgozva, a triketont (4 ) 47 mol% prolinnal 1M perklórsavas közegben, acetonitrilben forralva, közvetlenül a fent leírt éndiont (S)-(+)-5 állították elő. A így természetesen nem tudták elkülöníteni, vagy megfigyelni. és munkatársai az optikailag aktív biciklusos éndion (S)-(+)-5 előállítását az eredeti eljárás módosításával egy lépésben hajtották végre, és 49%-os termeléssel 76%-os optikai tisztaságban nyerték az optikailag aktív biciklusos éndiont: Az optikailag aktív Wieland–Miescher-keton előállítása a , vagy más néven a Hajos–Parrish–Eder–Sauer–Wiechert-reakció egyik példája. (hu)
  • A Wieland–Miescher-keton egy biciklusos éndion („enedion”). Ezt az optikailag inaktív, racém éndiont a Ciba Geigy svájci gyógyszervállalat két vegyésze, és állította először elő, s ezért azt róluk nevezték el. A racém vegyület neve az IUPAC nevezéktan szerint: (±)-8a-metil-3,4,8,8a-tetrahidro-1,6(2H,7H)-naftalindion. A vegyület nagyon sokoldalú szinthon (szintetikus építő-elem). Eddig több mint 50 természetes szerves anyag, főleg szeszkviterpének, diterpének és szteroidok szintéziséhez használták. Közülük számosnak van rákellenes, baktericid, vírusölő, antineurodegeneratív és immunmodulátor hatása. A Wieland-Miescher biciklusos keton gyűrűrendszere a szteroidok AB-gyűrűjének felel meg, ezért kiváló kiindulási anyag szteroidok előállítására. Így például sikerrel használták az adrenoszteron szintézisére. Az eredeti Wieland–Miescher-keton (5) racém vegyület, amit 2-metil-1,3-ciklohexándion (3) és metil-vinil-keton Robinson annulációjával állítottak elő. Az annulációban keletkezett triketont (4) benzolban pirrolidinnel forralva nyerték a kívánt biciklusos racém éndiont (5). A szintézisben először Raney nikkeles katalitikus hidrogénezéssel a rezorcint (1) dihidrorezorcinná (2) alakították, majd annak enolátját metil-jodiddal alkilezve a Robinson annulációhoz szükséges triketont (3) nyerték Az optikailag aktív Wieland–Miescher-ketonhoz vezető enantioszelektív szintézis (S)-(−)-prolin optikailag aktív aminosav katalizátort használ: Ez az aszimmetriás gyűrűzáró reakció 1971-ben jelent meg a szabadalmi irodalomban. és az optikailag aktív Wieland–Miescher-ketonhoz vezető köztiterméket, az (−)-6 is elkülönítette, mert biológiai körülmények között, szobahőmérsékleten, vízmentes dimetilformamid (DMF) oldószerben dolgoztak. A balra forgató vegyület (−)-6 dehidratálása benzolban p-toluolszulfonsavval forralva az optikailag aktív, jobbra forgató éndionhoz (S)-(+)-5 vezet. Ezt az optikailag aktív (S)-(+)-5 éndiont használta a rák ellenes Taxol nevű négy-gyűrűs vegyület totálszintézisében professzor. A baseli Roche gyógyszervállalat vegyészei a triketon ( 4 ) aszimmetriás gyűrűzárási reakcióját dimetil-szulfoxid (DMSO) oldószerben végezték el az eredeti eljárás [6] nyomán. Miután nem dimetilformamidban, hanem dimetilszulfoxid oldószerben dolgoztak, az optikailag aktív biciklusos ketolt (−)-6 nem különítették el, hanem egyenesen az optikailag aktív biciklusos Wieland–Miescher-ketonhoz (S)-(+)-5 jutottak. A berlini Schering gyógyszervállalat vegyészei, , Sauer és Wiechert nem-biológiai körülmények között dolgozva, a triketont (4 ) 47 mol% prolinnal 1M perklórsavas közegben, acetonitrilben forralva, közvetlenül a fent leírt éndiont (S)-(+)-5 állították elő. A így természetesen nem tudták elkülöníteni, vagy megfigyelni. és munkatársai az optikailag aktív biciklusos éndion (S)-(+)-5 előállítását az eredeti eljárás módosításával egy lépésben hajtották végre, és 49%-os termeléssel 76%-os optikai tisztaságban nyerték az optikailag aktív biciklusos éndiont: Az optikailag aktív Wieland–Miescher-keton előállítása a , vagy más néven a Hajos–Parrish–Eder–Sauer–Wiechert-reakció egyik példája. (hu)
dbo:wikiPageID
  • 320948 (xsd:integer)
dbo:wikiPageLength
  • 6527 (xsd:nonNegativeInteger)
dbo:wikiPageRevisionID
  • 21755354 (xsd:integer)
prop-hu:imagefile
  • Wieland-Miescher.png (hu)
  • Wieland-Miescher.png (hu)
prop-hu:imagesize
  • 120 (xsd:integer)
prop-hu:iupacname
  • 8 (xsd:integer)
prop-hu:wikiPageUsesTemplate
dct:subject
rdfs:label
  • Wieland–Miescher-keton (hu)
  • Wieland–Miescher-keton (hu)
owl:sameAs
prov:wasDerivedFrom
foaf:isPrimaryTopicOf
is dbo:wikiPageRedirects of
is foaf:primaryTopic of