| dbo:abstract
|
- A Wilkinson mikrohullámú anizotrópia szonda (Wilkinson Microwave Anisotropy Probe, WMAP) a NASA műholdja, melynek feladata, hogy a felderítse az Ősrobbanásból származó mikrohullámú háttérsugárzás térbeli hőmérséklet-ingadozásait (anizotrópiáját). A műholdat Delta II hordozórakétával bocsátották fel 2001. június 30-án Cape Canaveralról, Floridából. A WMAP a COBE műhold méréseit folytatja, helyét a Planck műhold vette át. A WMAP célja, hogy elkészítse a kozmikus mikrohullámú háttérsugárzás nagy felbontású térképét, melynek segítségével a Világegyetem természetére vonatkozó elméleteinket tesztelhetjük, azok paramétereit pontosabban meghatározhatjuk. A műhold neve eredetileg MAP volt. Jelenlegi nevét a program közben elhunyt vezetőjéről, kapta, aki a kozmikus háttérsugárzás vizsgálatának úttörője volt. A WMAP célja a teljes csillagos égbolt feltérképezése legalább 0,3° felbontással és 20 µK érzékenységgel, maximum 5 µK szisztematikus mérési hibával. A cél elérése érdekében a WMAP-nek differenciális radiométerei vannak, melyek az égbolt két pontja közötti hőmérséklet-különbséget mérik. A WMAP a Nap-Föld rendszer L2-es Lagrange-pontjában található, a Földtől 1,5 millió kilométerre, a Földhöz képest a Nappal ellentétes oldalon. Ebben a pontban a szonda helyzete nagyon stabil, és megoldható, hogy mindig a Nappal, a Holddal és a Földdel ellentétes irányba nézzen, csökkentve ezzel a zavaró hatásokat. A WMAP képes hat hónaponként az egész égboltot feltérképezni. A saját galaxisunk, a Tejútrendszer zavaró hatásának kiszűrésére a WMAP 5 különböző frekvenciasávot használ 22 és 90 GHz között. A szonda a küldetését hivatalosan 2010. október 6-án fejezte be. (hu)
- A Wilkinson mikrohullámú anizotrópia szonda (Wilkinson Microwave Anisotropy Probe, WMAP) a NASA műholdja, melynek feladata, hogy a felderítse az Ősrobbanásból származó mikrohullámú háttérsugárzás térbeli hőmérséklet-ingadozásait (anizotrópiáját). A műholdat Delta II hordozórakétával bocsátották fel 2001. június 30-án Cape Canaveralról, Floridából. A WMAP a COBE műhold méréseit folytatja, helyét a Planck műhold vette át. A WMAP célja, hogy elkészítse a kozmikus mikrohullámú háttérsugárzás nagy felbontású térképét, melynek segítségével a Világegyetem természetére vonatkozó elméleteinket tesztelhetjük, azok paramétereit pontosabban meghatározhatjuk. A műhold neve eredetileg MAP volt. Jelenlegi nevét a program közben elhunyt vezetőjéről, kapta, aki a kozmikus háttérsugárzás vizsgálatának úttörője volt. A WMAP célja a teljes csillagos égbolt feltérképezése legalább 0,3° felbontással és 20 µK érzékenységgel, maximum 5 µK szisztematikus mérési hibával. A cél elérése érdekében a WMAP-nek differenciális radiométerei vannak, melyek az égbolt két pontja közötti hőmérséklet-különbséget mérik. A WMAP a Nap-Föld rendszer L2-es Lagrange-pontjában található, a Földtől 1,5 millió kilométerre, a Földhöz képest a Nappal ellentétes oldalon. Ebben a pontban a szonda helyzete nagyon stabil, és megoldható, hogy mindig a Nappal, a Holddal és a Földdel ellentétes irányba nézzen, csökkentve ezzel a zavaró hatásokat. A WMAP képes hat hónaponként az egész égboltot feltérképezni. A saját galaxisunk, a Tejútrendszer zavaró hatásának kiszűrésére a WMAP 5 különböző frekvenciasávot használ 22 és 90 GHz között. A szonda a küldetését hivatalosan 2010. október 6-án fejezte be. (hu)
|
