| dbo:abstract
|
- XXII. János (1244, Cahors – 1334. december 4., Avignon) uralkodói névvel lépett a pápai hatalom teljes birtokába a katolikus egyház történetének 196. egyházfője. János volt a második avignoni pápa, és mindenképpen a legjelentősebb is. Tizennyolc éves pontifikátusa során alapvető változtatásokat hajtott végre az egyházi szervezetben. Kiegészítette a kánonjogi gyűjteményt, a Corpus Juris Canonici-t, amit a 16. századig fennmaradt érintetlen formában. János legfőbb pápai szempontja a francia trón támogatása mellett az egyházi fegyelem erősítése és a belső tanok egységesítése volt. Az energikus pápa kitűnő szervezőnek és politikusnak bizonyult hosszú uralkodása során, amellyel el tudta érni, hogy a francia trón és az Anjou-ház között egyensúlyban tartotta hivatalát. Kemény eszközökkel lépett fel a Német-római Birodalom új császára, IV. Bajor Lajos ellen. Az ellene folytatott harc volt János pontifikátusának egyik legfőbb sarokpontja az egyház újraszervezése mellett. Dante úgy írt az egyházfőről, hogy szívében három fenevad is fészkel: a bujaság, a kegyetlenség és a kapzsiság. Ezzel utalni akart János császárellenes politikájára, de nagy szerepet kapott benne az is, hogy a pápa korának legkiemelkedőbb pénzügyi vezetője is volt. (hu)
- XXII. János (1244, Cahors – 1334. december 4., Avignon) uralkodói névvel lépett a pápai hatalom teljes birtokába a katolikus egyház történetének 196. egyházfője. János volt a második avignoni pápa, és mindenképpen a legjelentősebb is. Tizennyolc éves pontifikátusa során alapvető változtatásokat hajtott végre az egyházi szervezetben. Kiegészítette a kánonjogi gyűjteményt, a Corpus Juris Canonici-t, amit a 16. századig fennmaradt érintetlen formában. János legfőbb pápai szempontja a francia trón támogatása mellett az egyházi fegyelem erősítése és a belső tanok egységesítése volt. Az energikus pápa kitűnő szervezőnek és politikusnak bizonyult hosszú uralkodása során, amellyel el tudta érni, hogy a francia trón és az Anjou-ház között egyensúlyban tartotta hivatalát. Kemény eszközökkel lépett fel a Német-római Birodalom új császára, IV. Bajor Lajos ellen. Az ellene folytatott harc volt János pontifikátusának egyik legfőbb sarokpontja az egyház újraszervezése mellett. Dante úgy írt az egyházfőről, hogy szívében három fenevad is fészkel: a bujaság, a kegyetlenség és a kapzsiság. Ezzel utalni akart János császárellenes politikájára, de nagy szerepet kapott benne az is, hogy a pápa korának legkiemelkedőbb pénzügyi vezetője is volt. (hu)
|
