| dbo:abstract
|
- A xenia (ógörögül: ξενία) a vendéglátás (hospitum) megszentelt ókori görög formája, az a nagylelkűség és udvariasság, melyet azok irányába mutatnak, akik távol vannak az otthonuktól. Mondják ezt arra az emberre is, aki vendég-barátságot mutat más irányába. A vendéglátás rítusa kölcsönösségi kapcsolatot hoz létre a vendég és a vendéglátó között mind anyagi (ajándék,védelem, fdél) mint nem anyagi (kedvességek, néhány normatív szabály) terén. A görög Zeusz istent is néha Zeus Xeniosként is nevezik, mert ő a xenia védelmezője. Így ő testesítette meg az istenek között az utazók felé mutatott vendéglátást. A theoxeny vagy theoxenia egy fogaloma görög mitológiában, amelyben az emberek úgy nyilvánítják ki az erényüket vagy kegyességüket, hogy kiterjesztik a vendégszeretetüket alázatos idegenek (xenos) felé, akiről később kiderül, hogy álcában járó istenek (theos), aki képes elismerésr adni. Ezek a történetek megkapják a halandókat, és arra utasítja, hogy minden vendéggel úgy bánjanak, mintha egy rejtőző istenség volna. Ennek hatására lett a xenia ideálja alapvető görög szokás. A theoxenia ezen kívül azt is leírja, mikor az isetenek egymást szórakoztatják, amit gyakran megörökítettek a görög képzőművészek. Ez edvelt táma volt a reneszánsz idején is. (hu)
- A xenia (ógörögül: ξενία) a vendéglátás (hospitum) megszentelt ókori görög formája, az a nagylelkűség és udvariasság, melyet azok irányába mutatnak, akik távol vannak az otthonuktól. Mondják ezt arra az emberre is, aki vendég-barátságot mutat más irányába. A vendéglátás rítusa kölcsönösségi kapcsolatot hoz létre a vendég és a vendéglátó között mind anyagi (ajándék,védelem, fdél) mint nem anyagi (kedvességek, néhány normatív szabály) terén. A görög Zeusz istent is néha Zeus Xeniosként is nevezik, mert ő a xenia védelmezője. Így ő testesítette meg az istenek között az utazók felé mutatott vendéglátást. A theoxeny vagy theoxenia egy fogaloma görög mitológiában, amelyben az emberek úgy nyilvánítják ki az erényüket vagy kegyességüket, hogy kiterjesztik a vendégszeretetüket alázatos idegenek (xenos) felé, akiről később kiderül, hogy álcában járó istenek (theos), aki képes elismerésr adni. Ezek a történetek megkapják a halandókat, és arra utasítja, hogy minden vendéggel úgy bánjanak, mintha egy rejtőző istenség volna. Ennek hatására lett a xenia ideálja alapvető görög szokás. A theoxenia ezen kívül azt is leírja, mikor az isetenek egymást szórakoztatják, amit gyakran megörökítettek a görög képzőművészek. Ez edvelt táma volt a reneszánsz idején is. (hu)
|
