| dbo:abstract
|
- Zagyva Tibor (Verbász, 1963. március 5. –) 1992 óta Magyarországon, a szlovén-magyar-osztrák Hármashatár térségében élő vajdasági származású orvos, botanikai élőhely-térképező, civil természetvédő és emberjogi aktivista, aki az Őrségi Nemzeti Park létrehozására irányuló, 1996-2002 között tevékeny civil kezdeményezés fő szervezője volt. Második generációs orvosi családból származik. Édesapja, dr. Zagyva Sándor (1927-2004) kórházalapító infektológus főorvos Verbászon, aki 1957-ben alapította az ottani kórház új, a város "Szőlők" elnevezésű részén akkoriban a vezetésével kiépített infektológiai és belgyógyászati osztályát. 1987-ben végzett az Újvidéki Orvostudományi Egyetem Fogorvosi Karán, majd ugyanitt szájsebészi szakvizsgát tett 1990-ben. A jugoszláviai polgárháborús készülődés előestjén, 1990. nyarán az NSZK-ba emigrált, majd a Heidelbergi Egyetemi Kórház dolgozója volt 1992 márciusáig, amikor Magyarországra költözött. Dr. Zagyva Tibor és segítői (Kiszely Károly civil természetvédő, erdőmérnök, botanikus és Ybl Miklós-díjas építész) voltak azok a személyek, akik 1996. szeptembere és 1997. májusa között felvilágosító munkájuk által motiválták és győzték meg a helyi lakosságot a Vendvidéken az Őrségi Nemzeti Park létrehozásának szükségességéről, ezúton átlendítve a holtpontról az 1972- es év óta tervezett ŐNP megalapításának ügyét. 1996. szeptemberétől 1997. februárjáig dr. Zagyva Tibor és egyik segítője közel háromezer aláírást gyűjtött össze a Vendvidék falvaiban és Szentgotthárdon, melyek hitelesített fénymásolatait egy óriásdossziéban 1997. február 10- én elküldött az akkori környezetvédelmi miniszternek, Dr. Baja Ferencnek. Ezen, nem csak magyarországi viszonylatban is precedens kezdeményezés által indult el az ŐNP 1972-es javaslata óta újra a megalapításának hivatalos folyamata. 1997. tavaszán dr. Zagyva Tibor kezdeményezi és megszervezi az Apátistvánfalván, 1997. április 24-én megtartott vendvidéki polgármesterek összejövetelét, melyen az öt vendvidéki falu polgármesterén túlmenően jelen voltak az akkori nyugat-dunántúli természetvédelmi csúcsvezetők is (dr. Kárpáti László FHNP-igazgató és dr. Markovics Tibor őrségi TK igazgató). 1997. augusztusában megszervezi a Vendvidéket és az Őrséget kutató egyetemi és főiskolai tanárok, a Savaria Múzeum kutatói és további, ŐNP létrehozását támogató akadémikusok őriszentpéteri találkozóját, amelyen aláírásukkal támogatták az Őrségi Nemzeti Park létrehozásáért küzdő civil mozgalmat. Ugyanezen év októberében megszervezte a Magyar Mikológiai Társaság vezetőségének és tagjainak budapesti összejövetelét, amelyen aláírásukkal támogatták a civil mozgalom Őrségi Nemzeti Park megalapítására irányuló erőfeszítéseit. 1998. pünkösdjén megszervezi az Őrséget és a Vendvidéket kutató botanikus szakemberek szombathelyi találkozóját, amelyen a kutatók aláírásukkal támogatták az ŐNP létrehozásának szükségességét. 2000. szeptember 19-én megszervezi az Őrségi Nemzeti Park létrehozásához kapcsolódó, Magyar Parlament Környezetvédelmi Bizottságának kihelyezett ülését Őriszentpéteren, amelyre meghívta dr. Illés Zoltán akkori Környezetvédelmi Bizottsági elnököt. Dr. Illés Zoltán 2002. január 21-én kitüntetésben részesítette dr. Zagyva Tibort, mint az Őrségi Nemzeti Park civil kezdeményezőjét. Győrffy Gábor, mint az akkori Nyugat-Dunántúli Regionális Fejlesztési Ügynökség igazgatója, 2002. február 1-én kinevezi dr. Zagyva Tibort az ügynökség környezetvédelmi és fenntarthatósági referensévé. Feladatai közé tartozott a Vas Megyei környezetgazdasági programot érintő projekt-management, az Őrségi Nemzeti Park létrejöttét érintő fejlesztési javaslatok kidolgozása, valamint az épített, vonalas létesítmények nyomvonalainak szakmai véleményezése a leendő ŐNP területén, elsősorban a Kétvölgyet Felsőszölnökkel összekötő közút kivitelezését érintő környezetvédelmi hatástanulmány elkészítésének megszervezését. Az ŐNP 2002. március 1-i létrejöttét követően dr. Zagyva Tibor 2002 áprilisától 2003 decembere között a szombathelyi Pro Natura Egyesület projektmanagere volt. Feladata volt a "Clusius Kutatóhely a Hármashatáron" elnevezésű civil természetvédelmi és gombatani kutatóhely megalapítása és működtetése Szentgotthárdon, a Szlovén Kulturális Központ helységeiben (Magyarország-Ausztria Phare CBC Program Kisprojekt Alap, HU0001503-40). 2004. január 2-ától dr. Zagyva Tibor a "Clusius kutatóhely a Hármashatáron" nevű civil kutatóhelyet Szentgotthárdról az akkor még Körmenden, az Őrségi Nemzeti Park kezelésében álló, Batthyány-kastély emlékparkjában elhelyezkedő vadászlakjába költözteti át, ahol 2013-ig működött. 2016- ban Körmend városának önkormányzata átveszi az ŐNP-től a vadászkastélyt és támogatást nyer az épület felújításához, amelyben 2017-től a dr. Zagyva Tibor által alapított "Clusius kutatóhely" alapjain "Clusius-emlékkiállítás" jött létre a város önkormányzatának szervezésében. Dr. Zagyva Tibor 1998-2002 között Szombathely városának kisebbségi (roma) önkormányzati képviselője volt. Magyarországi civil természetvédői és kisebbségvédelmi tevékenysége mellett 2003- óta dr. Zagyva Tibor a Szerb Köztársaságban tevékeny vajdasági emberjogi aktivista, az ottani, 2006-ban meghozott első, majd a 2011-ben meghozott második rehabilitációs törvény kapcsán a Titoista rendszer számos meghurcolt polgárának rehabilitációját kezdeményezte. Nevéhez fűződik az első, szerbiai bíróság által egy 1944. végi kivégzés kapcsán 2012. január 10-én a Zombori Városi Bíróságon megítélt precedens jelentőségű fájdalomdíj. Magyarországi civil természetvédői tevékenységén túlmenően a szlovén-magyar-osztrák Hármashatár térségében civil műemlékvédelmi értékfeltáró munkássága kapcsán is elismerésben részesült a szlovéniai Dobronakon, 2016. szeptember 17-én megtartott Muravidéki Kollégium zárórendezvényén. Zagyva Tibor 2009-től 2015-ig a Stájer Természetvédelmi Minisztérium hivatalos botanikai élőhely-térképezője az adott év vegetációs periódusában. Dr. Zagyva Tibor több tucat gombatani és természetvédelmi cikk szerzője, illetve társszerzője. 1994 és 2002 között 34, Magyarország területére vonatkozóan új gombafaj felfedezője, a jelenleg 30 magyarországi védett, vöröskönyves nagygomba-faj közül haromnak a felfedezője és leírója (tavaszi csigagombanak, valamint kettö nedügomba-fajnak), több gombászkönyv, gombakatalógus társszerzője. (hu)
- Zagyva Tibor (Verbász, 1963. március 5. –) 1992 óta Magyarországon, a szlovén-magyar-osztrák Hármashatár térségében élő vajdasági származású orvos, botanikai élőhely-térképező, civil természetvédő és emberjogi aktivista, aki az Őrségi Nemzeti Park létrehozására irányuló, 1996-2002 között tevékeny civil kezdeményezés fő szervezője volt. Második generációs orvosi családból származik. Édesapja, dr. Zagyva Sándor (1927-2004) kórházalapító infektológus főorvos Verbászon, aki 1957-ben alapította az ottani kórház új, a város "Szőlők" elnevezésű részén akkoriban a vezetésével kiépített infektológiai és belgyógyászati osztályát. 1987-ben végzett az Újvidéki Orvostudományi Egyetem Fogorvosi Karán, majd ugyanitt szájsebészi szakvizsgát tett 1990-ben. A jugoszláviai polgárháborús készülődés előestjén, 1990. nyarán az NSZK-ba emigrált, majd a Heidelbergi Egyetemi Kórház dolgozója volt 1992 márciusáig, amikor Magyarországra költözött. Dr. Zagyva Tibor és segítői (Kiszely Károly civil természetvédő, erdőmérnök, botanikus és Ybl Miklós-díjas építész) voltak azok a személyek, akik 1996. szeptembere és 1997. májusa között felvilágosító munkájuk által motiválták és győzték meg a helyi lakosságot a Vendvidéken az Őrségi Nemzeti Park létrehozásának szükségességéről, ezúton átlendítve a holtpontról az 1972- es év óta tervezett ŐNP megalapításának ügyét. 1996. szeptemberétől 1997. februárjáig dr. Zagyva Tibor és egyik segítője közel háromezer aláírást gyűjtött össze a Vendvidék falvaiban és Szentgotthárdon, melyek hitelesített fénymásolatait egy óriásdossziéban 1997. február 10- én elküldött az akkori környezetvédelmi miniszternek, Dr. Baja Ferencnek. Ezen, nem csak magyarországi viszonylatban is precedens kezdeményezés által indult el az ŐNP 1972-es javaslata óta újra a megalapításának hivatalos folyamata. 1997. tavaszán dr. Zagyva Tibor kezdeményezi és megszervezi az Apátistvánfalván, 1997. április 24-én megtartott vendvidéki polgármesterek összejövetelét, melyen az öt vendvidéki falu polgármesterén túlmenően jelen voltak az akkori nyugat-dunántúli természetvédelmi csúcsvezetők is (dr. Kárpáti László FHNP-igazgató és dr. Markovics Tibor őrségi TK igazgató). 1997. augusztusában megszervezi a Vendvidéket és az Őrséget kutató egyetemi és főiskolai tanárok, a Savaria Múzeum kutatói és további, ŐNP létrehozását támogató akadémikusok őriszentpéteri találkozóját, amelyen aláírásukkal támogatták az Őrségi Nemzeti Park létrehozásáért küzdő civil mozgalmat. Ugyanezen év októberében megszervezte a Magyar Mikológiai Társaság vezetőségének és tagjainak budapesti összejövetelét, amelyen aláírásukkal támogatták a civil mozgalom Őrségi Nemzeti Park megalapítására irányuló erőfeszítéseit. 1998. pünkösdjén megszervezi az Őrséget és a Vendvidéket kutató botanikus szakemberek szombathelyi találkozóját, amelyen a kutatók aláírásukkal támogatták az ŐNP létrehozásának szükségességét. 2000. szeptember 19-én megszervezi az Őrségi Nemzeti Park létrehozásához kapcsolódó, Magyar Parlament Környezetvédelmi Bizottságának kihelyezett ülését Őriszentpéteren, amelyre meghívta dr. Illés Zoltán akkori Környezetvédelmi Bizottsági elnököt. Dr. Illés Zoltán 2002. január 21-én kitüntetésben részesítette dr. Zagyva Tibort, mint az Őrségi Nemzeti Park civil kezdeményezőjét. Győrffy Gábor, mint az akkori Nyugat-Dunántúli Regionális Fejlesztési Ügynökség igazgatója, 2002. február 1-én kinevezi dr. Zagyva Tibort az ügynökség környezetvédelmi és fenntarthatósági referensévé. Feladatai közé tartozott a Vas Megyei környezetgazdasági programot érintő projekt-management, az Őrségi Nemzeti Park létrejöttét érintő fejlesztési javaslatok kidolgozása, valamint az épített, vonalas létesítmények nyomvonalainak szakmai véleményezése a leendő ŐNP területén, elsősorban a Kétvölgyet Felsőszölnökkel összekötő közút kivitelezését érintő környezetvédelmi hatástanulmány elkészítésének megszervezését. Az ŐNP 2002. március 1-i létrejöttét követően dr. Zagyva Tibor 2002 áprilisától 2003 decembere között a szombathelyi Pro Natura Egyesület projektmanagere volt. Feladata volt a "Clusius Kutatóhely a Hármashatáron" elnevezésű civil természetvédelmi és gombatani kutatóhely megalapítása és működtetése Szentgotthárdon, a Szlovén Kulturális Központ helységeiben (Magyarország-Ausztria Phare CBC Program Kisprojekt Alap, HU0001503-40). 2004. január 2-ától dr. Zagyva Tibor a "Clusius kutatóhely a Hármashatáron" nevű civil kutatóhelyet Szentgotthárdról az akkor még Körmenden, az Őrségi Nemzeti Park kezelésében álló, Batthyány-kastély emlékparkjában elhelyezkedő vadászlakjába költözteti át, ahol 2013-ig működött. 2016- ban Körmend városának önkormányzata átveszi az ŐNP-től a vadászkastélyt és támogatást nyer az épület felújításához, amelyben 2017-től a dr. Zagyva Tibor által alapított "Clusius kutatóhely" alapjain "Clusius-emlékkiállítás" jött létre a város önkormányzatának szervezésében. Dr. Zagyva Tibor 1998-2002 között Szombathely városának kisebbségi (roma) önkormányzati képviselője volt. Magyarországi civil természetvédői és kisebbségvédelmi tevékenysége mellett 2003- óta dr. Zagyva Tibor a Szerb Köztársaságban tevékeny vajdasági emberjogi aktivista, az ottani, 2006-ban meghozott első, majd a 2011-ben meghozott második rehabilitációs törvény kapcsán a Titoista rendszer számos meghurcolt polgárának rehabilitációját kezdeményezte. Nevéhez fűződik az első, szerbiai bíróság által egy 1944. végi kivégzés kapcsán 2012. január 10-én a Zombori Városi Bíróságon megítélt precedens jelentőségű fájdalomdíj. Magyarországi civil természetvédői tevékenységén túlmenően a szlovén-magyar-osztrák Hármashatár térségében civil műemlékvédelmi értékfeltáró munkássága kapcsán is elismerésben részesült a szlovéniai Dobronakon, 2016. szeptember 17-én megtartott Muravidéki Kollégium zárórendezvényén. Zagyva Tibor 2009-től 2015-ig a Stájer Természetvédelmi Minisztérium hivatalos botanikai élőhely-térképezője az adott év vegetációs periódusában. Dr. Zagyva Tibor több tucat gombatani és természetvédelmi cikk szerzője, illetve társszerzője. 1994 és 2002 között 34, Magyarország területére vonatkozóan új gombafaj felfedezője, a jelenleg 30 magyarországi védett, vöröskönyves nagygomba-faj közül haromnak a felfedezője és leírója (tavaszi csigagombanak, valamint kettö nedügomba-fajnak), több gombászkönyv, gombakatalógus társszerzője. (hu)
|
