| dbo:abstract
|
- A marosvásárhelyi zenélő kutat (ismert nevén: Bodor-kút) Bodor Péter székely építette, egyes források szerint 1816-ban, mások szerint 1820–22 között. Bodor a régi kőkút medencéjére egy kör alaprajzú fa felépítményt készített, és arra karcsú faoszlopokon nyugvó építményt emelt, amelyet fedett be. Az emelvényre két íves lépcső vezetett fel. A vízhajtotta szerkezet reggel 6 órakor, délben, este 6-kor, és éjfélkor népszerű dallamokat (Himnusz, Kossuth Lajos azt üzente, és a Rákóczi-induló) játszott, amelyek Borosnyai Lukács János tanár leírása szerint csendes estéken még a környező falvakban is hallhatók voltak. A kupola csúcsán egy nap (24 óra) alatt körbeforgott az Neptunusz (mások szerint Apollón) szobor. A kút a vizét favezetéken a várdombról kapta. A zenélőkút falából a négy égtáj felé, egy-egy csövön folyt ki a víz. A kút órája és 1836 decemberéig működött, amikor egy hóvihar ledöntötte a szobrot. Valószínűleg ekkor ment tönkre a is, amelyet még sokáig őriztek a régi városháza padlásán. A zenegép tehát 1839-ben, Győri Ferenc városgazda jóvoltából a régi városház padlására került, ahonnan az idő során darabjai eltűntek. Amikor a milleniumi kiállításra szerették volna kiküldeni Pestre, már csak néhány csavart és pár roncsolt alkatrészt tudtak összegyűjteni. A szerint, a kétszer is elítélt (ez tény) Bodor Péter kivett egy csavart, és így működésképtelenné tette a szerkezetet. A városi vízvezetékek elkészülését követően már nem tartották szükségszerűnek a kút újjáépítését. A gyors városrendezés is siettette a Bodor kút eltűnését, emiatt 1911-ben lebontották és anyagát árverésen eladták. (hu)
- A marosvásárhelyi zenélő kutat (ismert nevén: Bodor-kút) Bodor Péter székely építette, egyes források szerint 1816-ban, mások szerint 1820–22 között. Bodor a régi kőkút medencéjére egy kör alaprajzú fa felépítményt készített, és arra karcsú faoszlopokon nyugvó építményt emelt, amelyet fedett be. Az emelvényre két íves lépcső vezetett fel. A vízhajtotta szerkezet reggel 6 órakor, délben, este 6-kor, és éjfélkor népszerű dallamokat (Himnusz, Kossuth Lajos azt üzente, és a Rákóczi-induló) játszott, amelyek Borosnyai Lukács János tanár leírása szerint csendes estéken még a környező falvakban is hallhatók voltak. A kupola csúcsán egy nap (24 óra) alatt körbeforgott az Neptunusz (mások szerint Apollón) szobor. A kút a vizét favezetéken a várdombról kapta. A zenélőkút falából a négy égtáj felé, egy-egy csövön folyt ki a víz. A kút órája és 1836 decemberéig működött, amikor egy hóvihar ledöntötte a szobrot. Valószínűleg ekkor ment tönkre a is, amelyet még sokáig őriztek a régi városháza padlásán. A zenegép tehát 1839-ben, Győri Ferenc városgazda jóvoltából a régi városház padlására került, ahonnan az idő során darabjai eltűntek. Amikor a milleniumi kiállításra szerették volna kiküldeni Pestre, már csak néhány csavart és pár roncsolt alkatrészt tudtak összegyűjteni. A szerint, a kétszer is elítélt (ez tény) Bodor Péter kivett egy csavart, és így működésképtelenné tette a szerkezetet. A városi vízvezetékek elkészülését követően már nem tartották szükségszerűnek a kút újjáépítését. A gyors városrendezés is siettette a Bodor kút eltűnését, emiatt 1911-ben lebontották és anyagát árverésen eladták. (hu)
|
