| dbo:abstract
|
- A Zolocsivi járás (ukránul: Золочівський район, magyar átírásban: Zolocsivszkij rajon) közigazgatási egység Ukrajna Lvivi területén. 1940. január 17-én hozták létre. Lakossága 2016-os becslés szerint 69 358 fő, 2018. januári becslés szerint 69 136 fő volt volt. Székhelye , amely azonban területi járási jogú város, közigazgatásilag nem tartozik a járáshoz. A Lviv terület keleti részén helyezkedik el. Északról a , a , délről a Peremisljani járással, nyugatról a , keletről a Ternopili terület és határos. Területe 1097 km². 1940. január 17-én hozták létre, miután a Szovjetunió a Molotov–Ribbentrop-paktum alapján megszállta Kelet-Galíciát. Területe a szovjet időszakban kétszer módosult. 1959-ben hozzácsatolták a megszüntetett , majd 1962-ben az . A járáshoz összesen 110 település tartozik. Közülük két város (Zolocsiv és ), egy városi típusú település , valamint 107 falu, amelyek 32 községi tanácsba szerveződnek. A járás önkormányzati szerve a Zolocsivi Járási Tanács. Az állami közigazgatást a Zolocsivi Járási Állami Közigazgatási Hivatal látja el. Lakossága a 2001-es népszámlálás idején 74 686 fő volt. Ennek 98,28%-a (73 401 fő) ukrán nemzetiségű. Mellette 86%-knyi orosz, 0,65%-nyi lengyel nemzetiségű élt a járásban. A lakosság 2018. januári becslés szerint 69 136 fő, 2019. szeptemberi becslés alapján 68 651 fő volt. A járás egyik jellegzetessége a fazekasság. A havareccsinai fekete kerámia a járásban található faluban készül. A járás egyik legismertebb szülötte a faluban született ukrán író és költő. (hu)
- A Zolocsivi járás (ukránul: Золочівський район, magyar átírásban: Zolocsivszkij rajon) közigazgatási egység Ukrajna Lvivi területén. 1940. január 17-én hozták létre. Lakossága 2016-os becslés szerint 69 358 fő, 2018. januári becslés szerint 69 136 fő volt volt. Székhelye , amely azonban területi járási jogú város, közigazgatásilag nem tartozik a járáshoz. A Lviv terület keleti részén helyezkedik el. Északról a , a , délről a Peremisljani járással, nyugatról a , keletről a Ternopili terület és határos. Területe 1097 km². 1940. január 17-én hozták létre, miután a Szovjetunió a Molotov–Ribbentrop-paktum alapján megszállta Kelet-Galíciát. Területe a szovjet időszakban kétszer módosult. 1959-ben hozzácsatolták a megszüntetett , majd 1962-ben az . A járáshoz összesen 110 település tartozik. Közülük két város (Zolocsiv és ), egy városi típusú település , valamint 107 falu, amelyek 32 községi tanácsba szerveződnek. A járás önkormányzati szerve a Zolocsivi Járási Tanács. Az állami közigazgatást a Zolocsivi Járási Állami Közigazgatási Hivatal látja el. Lakossága a 2001-es népszámlálás idején 74 686 fő volt. Ennek 98,28%-a (73 401 fő) ukrán nemzetiségű. Mellette 86%-knyi orosz, 0,65%-nyi lengyel nemzetiségű élt a járásban. A lakosság 2018. januári becslés szerint 69 136 fő, 2019. szeptemberi becslés alapján 68 651 fő volt. A járás egyik jellegzetessége a fazekasság. A havareccsinai fekete kerámia a járásban található faluban készül. A járás egyik legismertebb szülötte a faluban született ukrán író és költő. (hu)
|
