| dbo:abstract
|
- Zorro, eredetileg señor Zorro (jelentése ’róka’ spanyolul) kitalált személy, író fantáziájában született 1919-ben. McCulley az All-Story Weekly magazinnak írt folytatásos regényeket. McCulley számára Zorro alakjának megalkotásánál fontos mintául szolgált Orczy Emma Vörös Pimpernel-je. Ezek a regények a gazdag nagybirtokos fiának, Don Diego de la Vegának kalandjait beszélték el, aki a titokzatos Zorro álarca mögé rejtőzve sikerrel vívja egyszemélyes harcát Alta California vaskezű kormányzója és a spanyol uralom ellen. Nappal az elkényeztetett, gazdag és gyáva Don Diego volt, éjjel fekete ruhában, álarcban, rettenthetetlen hősként harcolt a hatalom kegyetlenkedései ellen. Kettős személyiségéről környezete, sőt közvetlen családtagjai sem tudtak. Éjszakánként tűnt fel, pirkadatkor már nyomát sem találták. Egy suhintás az acélpengével, egy nagy Z betű egy falon, egy bútoron vagy az áldozat homlokán, ebből már mindenki tudta, hogy Zorro járt itt. Zorro oltalmazta a gyengéket és kiszolgáltatottakat, és bosszút állt az elszenvedett igazságtalanságokért, visszaadta az elnyomott kaliforniaiaknak szabadságukat. A folytatásos regénynek átütő sikere volt. Az első filmváltozat már 1920-ban elkészült Douglas Fairbanks főszereplésével, ezzel Diego Vega, alias Zorro elindult a világhír felé. Az azóta eltelt időben igen sok feldolgozás készült a történet alapján. Az egyik legismertebb Tyrone Power 1940-es filmje és Guy Williams 1957 és 1961 között készült televíziós sorozata, a Walt Disney-sorozatban. Ezzel a sorozattal vált valóban világhírűvé és legendássá a hős, ekkoriban tetőzött Zorro népszerűsége. Mindhárom színész – saját személyiségének megfelelően – más-más egyéniséget adott Zorrónak. A történet feldolgozásai a tévésorozat után is folytatódtak, sőt egyre több új változat készült, olykor akár egy éven belül is. Az 1970-es évek egyik legismertebb változatában Alain Delon alakította Zorrót, Stanley Baker az ellenfelét, a gonosz Huerta ezredest. Ennek a filmnek az érdekessége, hogy a történetet Kalifornia helyett Kolumbiába helyezte, Don Diego pedig látszólag az ezredes markában lévő, minden hatalom nélküli kormányzó volt. Az 1990-es évek legismertebb változatában Anthony Hopkins alakította a megöregedett eredeti Zorrót, Antonio Banderas az érte bosszút álló utódot. A feldolgozások során sok új szereplővel gazdagodott a történet. Megjelent El Rey, az okos és hűséges ló, Bernardo, a még hűségesebb néma szolga, valamint vígjátéki figuraként a kövér, falánk, ügyetlen Garcia őrmester. A történet is mind bonyolultabb lett, ahogy a korszellem éppen megkívánta: Zorro harcolt például a kozákok ellen is, akiket a cár küldött, hogy megakadályozza Kaliforniának az unióhoz való csatlakozását, vagyis az Egyesült Államok megerősödését. (hu)
- Zorro, eredetileg señor Zorro (jelentése ’róka’ spanyolul) kitalált személy, író fantáziájában született 1919-ben. McCulley az All-Story Weekly magazinnak írt folytatásos regényeket. McCulley számára Zorro alakjának megalkotásánál fontos mintául szolgált Orczy Emma Vörös Pimpernel-je. Ezek a regények a gazdag nagybirtokos fiának, Don Diego de la Vegának kalandjait beszélték el, aki a titokzatos Zorro álarca mögé rejtőzve sikerrel vívja egyszemélyes harcát Alta California vaskezű kormányzója és a spanyol uralom ellen. Nappal az elkényeztetett, gazdag és gyáva Don Diego volt, éjjel fekete ruhában, álarcban, rettenthetetlen hősként harcolt a hatalom kegyetlenkedései ellen. Kettős személyiségéről környezete, sőt közvetlen családtagjai sem tudtak. Éjszakánként tűnt fel, pirkadatkor már nyomát sem találták. Egy suhintás az acélpengével, egy nagy Z betű egy falon, egy bútoron vagy az áldozat homlokán, ebből már mindenki tudta, hogy Zorro járt itt. Zorro oltalmazta a gyengéket és kiszolgáltatottakat, és bosszút állt az elszenvedett igazságtalanságokért, visszaadta az elnyomott kaliforniaiaknak szabadságukat. A folytatásos regénynek átütő sikere volt. Az első filmváltozat már 1920-ban elkészült Douglas Fairbanks főszereplésével, ezzel Diego Vega, alias Zorro elindult a világhír felé. Az azóta eltelt időben igen sok feldolgozás készült a történet alapján. Az egyik legismertebb Tyrone Power 1940-es filmje és Guy Williams 1957 és 1961 között készült televíziós sorozata, a Walt Disney-sorozatban. Ezzel a sorozattal vált valóban világhírűvé és legendássá a hős, ekkoriban tetőzött Zorro népszerűsége. Mindhárom színész – saját személyiségének megfelelően – más-más egyéniséget adott Zorrónak. A történet feldolgozásai a tévésorozat után is folytatódtak, sőt egyre több új változat készült, olykor akár egy éven belül is. Az 1970-es évek egyik legismertebb változatában Alain Delon alakította Zorrót, Stanley Baker az ellenfelét, a gonosz Huerta ezredest. Ennek a filmnek az érdekessége, hogy a történetet Kalifornia helyett Kolumbiába helyezte, Don Diego pedig látszólag az ezredes markában lévő, minden hatalom nélküli kormányzó volt. Az 1990-es évek legismertebb változatában Anthony Hopkins alakította a megöregedett eredeti Zorrót, Antonio Banderas az érte bosszút álló utódot. A feldolgozások során sok új szereplővel gazdagodott a történet. Megjelent El Rey, az okos és hűséges ló, Bernardo, a még hűségesebb néma szolga, valamint vígjátéki figuraként a kövér, falánk, ügyetlen Garcia őrmester. A történet is mind bonyolultabb lett, ahogy a korszellem éppen megkívánta: Zorro harcolt például a kozákok ellen is, akiket a cár küldött, hogy megakadályozza Kaliforniának az unióhoz való csatlakozását, vagyis az Egyesült Államok megerősödését. (hu)
|
