| dbo:abstract
|
- A rabbinikus hagyományban nagy súlya van a beteglátogatásnak (bikkur holim). Talmudi magyarázatok szerint ebben maga Isten mutatott példát, amikor meglátogatta Ábrahámot annak körülmetélkedése után (1Mózes 17-18). A látogatásra legalkalmasabb időpont napközben van: reggel, az erősödés idején a beteg úgy érezheti, nincs szükség imára, este, az állapot romlásakor pedig reménytelensége miatt érezheti fölöslegesnek az érte mondott imákat. A szokások szerint a látogató nem sokáig időzik a betegnél, hogy ne terhelje őt jelenlétével. A látogatás fő célja a betegért mondott imádság: ez minden látogató feladata, a zsinagógai közösség minjenje is elmehet ilyen célból a beteghez. A zsidó vallásjogban járatos Talmud-tudósok imája különösen is hatékonynak számít. A beteg önmagért is imádkozik, melynek hangsúlya a bűnbánat, a lehetséges bűnökből való megtérés. A bűnbánat kettős célt is szolgál: kifejezi a beteg reményét abban, hogy ha lelkileg nincs adóssága, „betegsége” (ez a bűn egyik ismert vallási metaforája), akkor az a testi gondjaiból, betegségéből is felsegít(het)i, másrészt pedig arra az esetre is felkészíti a súlyos beteget, haldoklót, hogy rendezett lelki körülmények között távozzon az életből. A beteg megváltoztathatta a nevét, hogy ezzel kifejezze: bűnbánata nyomán új ember lett. Nagybeteg vagy gyermek helyett ezt a közösség tette meg. A gyógyulás érdekében adományok felajánlása is szokás. Emellett zsoltárok olvasására, imádkozására bátorítják a beteget. Az erre a célra kiválasztott zsoltároknak gyógyító hatást tulajdonítanak. A haldokló szülő feladata gyermekei megáldása. A halál beállta előtt a Hevra Kadisa (temetési egylet) tagjai imákat mondanak el. (hu)
- A rabbinikus hagyományban nagy súlya van a beteglátogatásnak (bikkur holim). Talmudi magyarázatok szerint ebben maga Isten mutatott példát, amikor meglátogatta Ábrahámot annak körülmetélkedése után (1Mózes 17-18). A látogatásra legalkalmasabb időpont napközben van: reggel, az erősödés idején a beteg úgy érezheti, nincs szükség imára, este, az állapot romlásakor pedig reménytelensége miatt érezheti fölöslegesnek az érte mondott imákat. A szokások szerint a látogató nem sokáig időzik a betegnél, hogy ne terhelje őt jelenlétével. A látogatás fő célja a betegért mondott imádság: ez minden látogató feladata, a zsinagógai közösség minjenje is elmehet ilyen célból a beteghez. A zsidó vallásjogban járatos Talmud-tudósok imája különösen is hatékonynak számít. A beteg önmagért is imádkozik, melynek hangsúlya a bűnbánat, a lehetséges bűnökből való megtérés. A bűnbánat kettős célt is szolgál: kifejezi a beteg reményét abban, hogy ha lelkileg nincs adóssága, „betegsége” (ez a bűn egyik ismert vallási metaforája), akkor az a testi gondjaiból, betegségéből is felsegít(het)i, másrészt pedig arra az esetre is felkészíti a súlyos beteget, haldoklót, hogy rendezett lelki körülmények között távozzon az életből. A beteg megváltoztathatta a nevét, hogy ezzel kifejezze: bűnbánata nyomán új ember lett. Nagybeteg vagy gyermek helyett ezt a közösség tette meg. A gyógyulás érdekében adományok felajánlása is szokás. Emellett zsoltárok olvasására, imádkozására bátorítják a beteget. Az erre a célra kiválasztott zsoltároknak gyógyító hatást tulajdonítanak. A haldokló szülő feladata gyermekei megáldása. A halál beállta előtt a Hevra Kadisa (temetési egylet) tagjai imákat mondanak el. (hu)
|
