| dbo:abstract
|
- A zurna (perzsa: surnay, زورنه) fából készült keleti nádnyelves fúvós hangszer, legkorábbi leírása a 10. században, Al-Fárábinál található. Az Iszlám hatása alá került népeknél, a Közel-Keleten, a Balkánon, Észak-Afrikában, Indiában, ezen kívül Kínában terjedt el. A magyar töröksíp is ennek a hangszernek egy változata. A zurna az európai zene kettős nádnyelvvel működő hangszereinek, végső soron az oboának, a fagottnak is az őse. A zurnának ajaktámasszal ellátott kettős nádnyelves fúvókája van, furatának felső része hengeres, majd széles, kúpszerű tölcsérbe megy át, ez utóbbi gyakran fémből készül. Hat-nyolc felső és egy alsó hanglyuk van rajta. Egyéb elnevezései: mizmar, zamr (arab), sona (kínai). (hu)
- A zurna (perzsa: surnay, زورنه) fából készült keleti nádnyelves fúvós hangszer, legkorábbi leírása a 10. században, Al-Fárábinál található. Az Iszlám hatása alá került népeknél, a Közel-Keleten, a Balkánon, Észak-Afrikában, Indiában, ezen kívül Kínában terjedt el. A magyar töröksíp is ennek a hangszernek egy változata. A zurna az európai zene kettős nádnyelvvel működő hangszereinek, végső soron az oboának, a fagottnak is az őse. A zurnának ajaktámasszal ellátott kettős nádnyelves fúvókája van, furatának felső része hengeres, majd széles, kúpszerű tölcsérbe megy át, ez utóbbi gyakran fémből készül. Hat-nyolc felső és egy alsó hanglyuk van rajta. Egyéb elnevezései: mizmar, zamr (arab), sona (kínai). (hu)
|
