| dbo:abstract
|
- Az ádzsívika (ājīvika) az ind filozófia egyik násztika, azaz „heterodox” iskolája. Az i. e. 5. században alapította Makkhali Goszála, amely először sramana mozgalomként indult és a korai buddhizmus és a dzsainizmus egyik riválisa volt. A világi életet hátrahagyva az ádzsívikák közösségeket alkottak. Egykor léteztek az ádzsívika filozófiai iskolának eredeti szövegei, ezek azonban nem maradtak fent. Az elméleteikre csupán a buddhizmus, a hinduizmus és a dzsainizmus másodlagos irodalmaiból lehet következtetni. A tudósok viszont nincsenek meggyőzve arról, hogy ezek alapján a másodlagos források alapján összefoglalható teljesen és tisztességesen az ádzsívika filozófia. Ráadásul ezek a források a nagy riválisoktól származnak. A ádzsívika iskola egyik legismertebb tana a nijati abszolút determinizmus, amely kimondja, hogy nincs szabad akarat, minden ami megtörtént, történik vagy történni fog eleve el volt rendelve kozmikus elvek alapján. Az ádzsívikák szerint a karma tana csupán tévedés. Az ádzsívikák metafizikájában létezett egy atomelmélet, amely hasonlít a hindu iskola elméletéhez, amely szerint minden atomokból épül fel, és a minőségek az atomok kapcsolódásaiból erednek, de az atomok kapcsolódása és természetét előre meghatározták a kozmikus erők. Az ádzsívikák ateisták voltak és elutasították a Védák autoritását, azonban úgy tartották, hogy minden élőlény egy – a hinduizmus és a dzsainizmus egyik alaptétele, amelynek hozzávetőleges jelentése „lélek”. A mai észak-indiai Uttar Prades állam területén alapított ádzsívika a maurja uralkodó, idején élte virágzását az i. e. 4. században. Ezután ez a filozófiai iskola hanyatlásnak indult, azonban még vagy kétezer évig életben maradt az indiai Karnátaka és Tamilnádu államok területén. Az ádzsívika filozófia - a csárváka filozófiával együtt - kedvezett az ősi indiai társadalomban a harcosnak, az iparosnak és a kereskedőnek egyaránt. (hu)
- Az ádzsívika (ājīvika) az ind filozófia egyik násztika, azaz „heterodox” iskolája. Az i. e. 5. században alapította Makkhali Goszála, amely először sramana mozgalomként indult és a korai buddhizmus és a dzsainizmus egyik riválisa volt. A világi életet hátrahagyva az ádzsívikák közösségeket alkottak. Egykor léteztek az ádzsívika filozófiai iskolának eredeti szövegei, ezek azonban nem maradtak fent. Az elméleteikre csupán a buddhizmus, a hinduizmus és a dzsainizmus másodlagos irodalmaiból lehet következtetni. A tudósok viszont nincsenek meggyőzve arról, hogy ezek alapján a másodlagos források alapján összefoglalható teljesen és tisztességesen az ádzsívika filozófia. Ráadásul ezek a források a nagy riválisoktól származnak. A ádzsívika iskola egyik legismertebb tana a nijati abszolút determinizmus, amely kimondja, hogy nincs szabad akarat, minden ami megtörtént, történik vagy történni fog eleve el volt rendelve kozmikus elvek alapján. Az ádzsívikák szerint a karma tana csupán tévedés. Az ádzsívikák metafizikájában létezett egy atomelmélet, amely hasonlít a hindu iskola elméletéhez, amely szerint minden atomokból épül fel, és a minőségek az atomok kapcsolódásaiból erednek, de az atomok kapcsolódása és természetét előre meghatározták a kozmikus erők. Az ádzsívikák ateisták voltak és elutasították a Védák autoritását, azonban úgy tartották, hogy minden élőlény egy – a hinduizmus és a dzsainizmus egyik alaptétele, amelynek hozzávetőleges jelentése „lélek”. A mai észak-indiai Uttar Prades állam területén alapított ádzsívika a maurja uralkodó, idején élte virágzását az i. e. 4. században. Ezután ez a filozófiai iskola hanyatlásnak indult, azonban még vagy kétezer évig életben maradt az indiai Karnátaka és Tamilnádu államok területén. Az ádzsívika filozófia - a csárváka filozófiával együtt - kedvezett az ősi indiai társadalomban a harcosnak, az iparosnak és a kereskedőnek egyaránt. (hu)
|
