Property Value
dbo:abstract
  • A hagyományos nyelvtanban az állítmány egyike a két fő mondatrésznek, a másik az alany lévén, más fogalmazással a minimális tagolt mondat egyik összetevője, a másik az alany lévén. Az állítmány meghatározásának kísérletei mind az alannyal való kapcsolatai keretében történnek, és egyik sem teljesen kielégítő, egyazon nyelvre vonatkozóan sem, és annál kevésbé általános jelleggel. Legalábbis a flektáló és az agglutináló nyelvekben az állítmánynak három jellegzetessége van, de mindegyiknek vannak korlátai: * Az állítmány az a mondatrész, amelynek a személyét és a számát az alany határozza meg, olykor nemét is, ami csak egyes nyelvekre érvényes, és ezekben is csak az igei állítmány bizonyos alakjaiban, valamint a névszói állítmány bizonyos szófajú névszói részének esetében. * Az állítmány általában ige, de lehet más szófajú szó is. Ugyanakkor létezik tagolatlan, állítmány nélküli mondat is. * Az állítmány az a mondatrész, amely megállapít valamit az alanyról, de ugyanígy definiálják a predikátumot is, amikor az alany a topik, viszont a predikátum olykor különbözik az állítmánytól. Ezek közül a jellegzetességek közül az utóbbit használja több nyelvész is az állítmány meghatározására. Az állítmány kifejezheti az alanyról: 1. * cselekvését: (magyarul) „Elindultam szép hazámból”; 2. * az általa elszenvedett cselekvést: (angolul) The cat was chased by the dog ’A macskát a kutya kergette’ (szó szerint ’A macska a kutya által volt kergetve’); 3. * a vele való történést: (románul) Mă doare capul ’Fáj a fejem’; 4. * azt, hogy van valamije vagy valakije: (horvátul) Svi mi imamo posebne zadatke ’Mindegyikünknek megvan a saját feladata’; 5. * állapotának változását: (magyarul) A barátom reggel belázasodott; 6. * állapotát: (magyarul) A gyerek rosszul van; 7. * létét: (franciául) Il y a du bruit ’Zaj van’; 8. * azonosítását: (magyarul) Az a fiú a testvérem; 9. * kategóriába való sorolását: (szerbül) Moj brat je inženjer ’A fivérem mérnök’; 10. * milyenségét: (románul) Ei sunt veseli ’Ők vidámak’; 11. * mennyiségét: (magyarul) Az erdőben sok a gomba. Az állítmányt olyan szemantikai és grammatikai tulajdonságú szó is adhatja, amely más mondatrészek részvétele nélkül képes tagolt mondatot alkotni. Például egyes természeti jelenségeket kifejező igék nélkülözhetik az alanyt is, lásd Pirkad. Másfajta igék egyedül is, a személyrag által kifejezett alannyal működhetnek teljes szerkezetű mondatként, pl. (horvátul) Već sam i kaput bio obukao ’Már a kabátomat is felvettem’. Egyéb szemantikai és grammatikai tulajdonságú állítmányok viszont nem működnek, ha nincs velük társítva külön szóval kifejezett más mondatrész, például: * alany: (magyarul) Kék az ég; * tárgy: (románul) Atunci el spuse o prostie ’Akkor mondott egy butaságot’; * határozó: (franciául) Il habite à Paris ’Párizsban lakik’. (hu)
  • A hagyományos nyelvtanban az állítmány egyike a két fő mondatrésznek, a másik az alany lévén, más fogalmazással a minimális tagolt mondat egyik összetevője, a másik az alany lévén. Az állítmány meghatározásának kísérletei mind az alannyal való kapcsolatai keretében történnek, és egyik sem teljesen kielégítő, egyazon nyelvre vonatkozóan sem, és annál kevésbé általános jelleggel. Legalábbis a flektáló és az agglutináló nyelvekben az állítmánynak három jellegzetessége van, de mindegyiknek vannak korlátai: * Az állítmány az a mondatrész, amelynek a személyét és a számát az alany határozza meg, olykor nemét is, ami csak egyes nyelvekre érvényes, és ezekben is csak az igei állítmány bizonyos alakjaiban, valamint a névszói állítmány bizonyos szófajú névszói részének esetében. * Az állítmány általában ige, de lehet más szófajú szó is. Ugyanakkor létezik tagolatlan, állítmány nélküli mondat is. * Az állítmány az a mondatrész, amely megállapít valamit az alanyról, de ugyanígy definiálják a predikátumot is, amikor az alany a topik, viszont a predikátum olykor különbözik az állítmánytól. Ezek közül a jellegzetességek közül az utóbbit használja több nyelvész is az állítmány meghatározására. Az állítmány kifejezheti az alanyról: 1. * cselekvését: (magyarul) „Elindultam szép hazámból”; 2. * az általa elszenvedett cselekvést: (angolul) The cat was chased by the dog ’A macskát a kutya kergette’ (szó szerint ’A macska a kutya által volt kergetve’); 3. * a vele való történést: (románul) Mă doare capul ’Fáj a fejem’; 4. * azt, hogy van valamije vagy valakije: (horvátul) Svi mi imamo posebne zadatke ’Mindegyikünknek megvan a saját feladata’; 5. * állapotának változását: (magyarul) A barátom reggel belázasodott; 6. * állapotát: (magyarul) A gyerek rosszul van; 7. * létét: (franciául) Il y a du bruit ’Zaj van’; 8. * azonosítását: (magyarul) Az a fiú a testvérem; 9. * kategóriába való sorolását: (szerbül) Moj brat je inženjer ’A fivérem mérnök’; 10. * milyenségét: (románul) Ei sunt veseli ’Ők vidámak’; 11. * mennyiségét: (magyarul) Az erdőben sok a gomba. Az állítmányt olyan szemantikai és grammatikai tulajdonságú szó is adhatja, amely más mondatrészek részvétele nélkül képes tagolt mondatot alkotni. Például egyes természeti jelenségeket kifejező igék nélkülözhetik az alanyt is, lásd Pirkad. Másfajta igék egyedül is, a személyrag által kifejezett alannyal működhetnek teljes szerkezetű mondatként, pl. (horvátul) Već sam i kaput bio obukao ’Már a kabátomat is felvettem’. Egyéb szemantikai és grammatikai tulajdonságú állítmányok viszont nem működnek, ha nincs velük társítva külön szóval kifejezett más mondatrész, például: * alany: (magyarul) Kék az ég; * tárgy: (románul) Atunci el spuse o prostie ’Akkor mondott egy butaságot’; * határozó: (franciául) Il habite à Paris ’Párizsban lakik’. (hu)
dbo:wikiPageExternalLink
dbo:wikiPageID
  • 343405 (xsd:integer)
dbo:wikiPageLength
  • 32448 (xsd:nonNegativeInteger)
dbo:wikiPageRevisionID
  • 22656935 (xsd:integer)
prop-hu:wikiPageUsesTemplate
dct:subject
rdfs:label
  • Állítmány (hu)
  • Állítmány (hu)
owl:sameAs
prov:wasDerivedFrom
foaf:isPrimaryTopicOf
is foaf:primaryTopic of