| dbo:abstract
|
- Az áramütés az emberi vagy állati testen keresztülfolyó elektromos áram által kiváltott biológiai hatás, melynek mértéke függ az áram jellemzőitől, a behatási időtől, a test impedanciájától és az áram útjától. Az emberi test nedvei mint elektrolitok vezetik az elektromos áramot. A szervezeten áthaladó áram izom-, bőr- és idegi károsodást, illetve halált is okozhat. A károsodás mértékét az áram erőssége, jellege (egyenáram vagy váltakozó áram) és frekvenciája, a hatás ideje, a testimpedancia és az áram testen belüli útja határozza meg. A 15 és 100 Hz közötti frekvenciájú elektromos áram fiziológiai hatását a jobboldali grafikon mutatja az áramerősség és a behatási idő függvényében.
* AC1: Általában semmi hatás
* AC2: Általában semmi káros hatás
* AC3: Szervi károsodás nem keletkezik. Az áramerősség és a behatási idő növekedésével visszafordítható szívritmuszavarok, pitvari fibrilláció és ideiglenes szívleállás várható. 2 másodpercnél hosszabb idejű behatások esetén görcsszerű izom-összehúzódások és légzési nehézségek léphetnek fel
* AC4: Veszélyes halálos hatások, mint szívmegállás, légzésleállás, és súlyos égések léphetnek fel az AC3 hatásain felül
* AC4.1 A szívkamra-fibrilláció valószínűsége kisebb mint 5%
* AC4.2 A szívkamra-fibrilláció valószínűsége 5% és 50% között
* AC4.3 A szívkamra-fibrilláció valószínűsége nagyobb mint 50% A test impedanciája jellemzően az áram útjától függ, kevésbé az érintési felülettől. Ha a frekvenciát is figyelembe vesszük, akkor elmondható, hogy a testnek egyenfeszültség esetén van a legnagyobb ellenállása és a frekvencia növekedésével az ellenállás csökken. Az érintési feszültség fellépésének pillanatában az emberi test kapacitása még töltetlen, ezért a bőr ellenállása elhanyagolható. A test impedanciája tisztán ohmos ilyen esetben. Ez az ohmos ellenállás korlátozza az áramcsúcsokat. Áramütés során többféle hatás léphet fel: izomösszehúzódások, vérnyomás-növekedés, sejtképzési zavarok, szívritmuszavarok, szívpitvari fibrilláció. Ezek a hatások általában nem halálosak. Néhány amperes vagy hosszabb idejű áramütés esetén égési és belső sérülések léphetnek fel. A szívkamra-fibrilláció azért halálos, mert a vérkeringés megáll, és az oxigénellátás megszűnik. Azonban egyéb okok is vezethetnek halálhoz, mint pl. légzés zavarok. Ez két okból léphet fel: vagy az idegpályák és az izmok vagy az agyi légzésközpont sérülése miatt. Ezek az események elkerülhetetlenül halálhoz vezetnek. (hu)
- Az áramütés az emberi vagy állati testen keresztülfolyó elektromos áram által kiváltott biológiai hatás, melynek mértéke függ az áram jellemzőitől, a behatási időtől, a test impedanciájától és az áram útjától. Az emberi test nedvei mint elektrolitok vezetik az elektromos áramot. A szervezeten áthaladó áram izom-, bőr- és idegi károsodást, illetve halált is okozhat. A károsodás mértékét az áram erőssége, jellege (egyenáram vagy váltakozó áram) és frekvenciája, a hatás ideje, a testimpedancia és az áram testen belüli útja határozza meg. A 15 és 100 Hz közötti frekvenciájú elektromos áram fiziológiai hatását a jobboldali grafikon mutatja az áramerősség és a behatási idő függvényében.
* AC1: Általában semmi hatás
* AC2: Általában semmi káros hatás
* AC3: Szervi károsodás nem keletkezik. Az áramerősség és a behatási idő növekedésével visszafordítható szívritmuszavarok, pitvari fibrilláció és ideiglenes szívleállás várható. 2 másodpercnél hosszabb idejű behatások esetén görcsszerű izom-összehúzódások és légzési nehézségek léphetnek fel
* AC4: Veszélyes halálos hatások, mint szívmegállás, légzésleállás, és súlyos égések léphetnek fel az AC3 hatásain felül
* AC4.1 A szívkamra-fibrilláció valószínűsége kisebb mint 5%
* AC4.2 A szívkamra-fibrilláció valószínűsége 5% és 50% között
* AC4.3 A szívkamra-fibrilláció valószínűsége nagyobb mint 50% A test impedanciája jellemzően az áram útjától függ, kevésbé az érintési felülettől. Ha a frekvenciát is figyelembe vesszük, akkor elmondható, hogy a testnek egyenfeszültség esetén van a legnagyobb ellenállása és a frekvencia növekedésével az ellenállás csökken. Az érintési feszültség fellépésének pillanatában az emberi test kapacitása még töltetlen, ezért a bőr ellenállása elhanyagolható. A test impedanciája tisztán ohmos ilyen esetben. Ez az ohmos ellenállás korlátozza az áramcsúcsokat. Áramütés során többféle hatás léphet fel: izomösszehúzódások, vérnyomás-növekedés, sejtképzési zavarok, szívritmuszavarok, szívpitvari fibrilláció. Ezek a hatások általában nem halálosak. Néhány amperes vagy hosszabb idejű áramütés esetén égési és belső sérülések léphetnek fel. A szívkamra-fibrilláció azért halálos, mert a vérkeringés megáll, és az oxigénellátás megszűnik. Azonban egyéb okok is vezethetnek halálhoz, mint pl. légzés zavarok. Ez két okból léphet fel: vagy az idegpályák és az izmok vagy az agyi légzésközpont sérülése miatt. Ezek az események elkerülhetetlenül halálhoz vezetnek. (hu)
|
