| dbo:abstract
|
- Az éneklő homok, fütyülő homok vagy az úgynevezett ugató homok olyan homok, amely hangokat ad ki. A hang keletkezésének oka lehet a homokdűnék felett süvítő szél vagy a homokon való sétálás. Bizonyos feltételeknek egyszerre kell teljesülniük ahhoz, hogy létrejöjjön az éneklő homok. Ezek a következők: 1.
* A homokszemek formája: kerek; az átmérője 0,1 és 0,5 mm között. 2.
* A homoknak szilícium-dioxidot kell tartalmaznia. 3.
* A homok nedvességtartalma egy bizonyos szinten kell legyen. A leggyakoribb hang, amit az ilyen homok kibocsát, a 450 Hz-es frekvenciához van közel. Más, homok által képzett hangokat úgy írtak le, mint egy „ordító hangot” vagy mint egy „kirobbanó hangot”.A sajátságos hangot, amelyet a dűnék hoznak létre 60 és 105 Hz között, a nyírási sáv ütközési mértéke határozza meg, amely elhatárolja a „homoklavinát” a dűne statikus részétől. A spontán „homoklavinák” esetében a frekvenciát a gravitáció és a homokszemek nagysága határozza meg. (hu)
- Az éneklő homok, fütyülő homok vagy az úgynevezett ugató homok olyan homok, amely hangokat ad ki. A hang keletkezésének oka lehet a homokdűnék felett süvítő szél vagy a homokon való sétálás. Bizonyos feltételeknek egyszerre kell teljesülniük ahhoz, hogy létrejöjjön az éneklő homok. Ezek a következők: 1.
* A homokszemek formája: kerek; az átmérője 0,1 és 0,5 mm között. 2.
* A homoknak szilícium-dioxidot kell tartalmaznia. 3.
* A homok nedvességtartalma egy bizonyos szinten kell legyen. A leggyakoribb hang, amit az ilyen homok kibocsát, a 450 Hz-es frekvenciához van közel. Más, homok által képzett hangokat úgy írtak le, mint egy „ordító hangot” vagy mint egy „kirobbanó hangot”.A sajátságos hangot, amelyet a dűnék hoznak létre 60 és 105 Hz között, a nyírási sáv ütközési mértéke határozza meg, amely elhatárolja a „homoklavinát” a dűne statikus részétől. A spontán „homoklavinák” esetében a frekvenciát a gravitáció és a homokszemek nagysága határozza meg. (hu)
|
