Property Value
dbo:abstract
  • Az észszerűség hétköznapi eredetű fogalom, amelynek jelentősége van számos területen (filozófia, logika, jog, közgazdaságtan, politika, szociológia, kereskedelem). Észszerűnek az olyan emberi (esetleg állati) viselkedés számít, amely tudatos (nem ösztönös), számba veszi a lehetséges előnyöket és hátrányokat, tisztában van a következményekkel, kerüli a túlzásokat, és törekszik az önmagával és a cselekvést végző személy(ek) többi tevékenységeivel való konzisztenciájára, és helyes érvek hatására hajlandó az önkorrekcióra is. Rokon értelmű fogalmai a , az észszerű viselkedés ellentétének az ösztön- és érzelemalapú viselkedést szokás megnevezni. Nem tévesztendő össze a racionalizmus nevű filozófiai irányzattal, amely az empirizmus riválisaként jött létre, és a tudás egyedüli vagy fő forrásának a tapasztalat helyett az elvont gondolkodást tételezi. A racionalizmus észszerű voltáról megoszlik a filozófusok véleménye, a radikális empiristák (továbbá a többnyire idealizmusellenes irányzatok: marxizmus, pragmatizmus stb. képviselői) pl. észszerűtlennek és helytelennek tartják. A fogalom csírái az ókori görög filozófusoknál megtalálhatóak, pl. Parmenidész, Platón. (hu)
  • Az észszerűség hétköznapi eredetű fogalom, amelynek jelentősége van számos területen (filozófia, logika, jog, közgazdaságtan, politika, szociológia, kereskedelem). Észszerűnek az olyan emberi (esetleg állati) viselkedés számít, amely tudatos (nem ösztönös), számba veszi a lehetséges előnyöket és hátrányokat, tisztában van a következményekkel, kerüli a túlzásokat, és törekszik az önmagával és a cselekvést végző személy(ek) többi tevékenységeivel való konzisztenciájára, és helyes érvek hatására hajlandó az önkorrekcióra is. Rokon értelmű fogalmai a , az észszerű viselkedés ellentétének az ösztön- és érzelemalapú viselkedést szokás megnevezni. Nem tévesztendő össze a racionalizmus nevű filozófiai irányzattal, amely az empirizmus riválisaként jött létre, és a tudás egyedüli vagy fő forrásának a tapasztalat helyett az elvont gondolkodást tételezi. A racionalizmus észszerű voltáról megoszlik a filozófusok véleménye, a radikális empiristák (továbbá a többnyire idealizmusellenes irányzatok: marxizmus, pragmatizmus stb. képviselői) pl. észszerűtlennek és helytelennek tartják. A fogalom csírái az ókori görög filozófusoknál megtalálhatóak, pl. Parmenidész, Platón. (hu)
dbo:wikiPageID
  • 1574297 (xsd:integer)
dbo:wikiPageLength
  • 1325 (xsd:nonNegativeInteger)
dbo:wikiPageRevisionID
  • 22824229 (xsd:integer)
prop-hu:wikiPageUsesTemplate
dct:subject
rdfs:label
  • Észszerűség (hu)
  • Észszerűség (hu)
prov:wasDerivedFrom
foaf:isPrimaryTopicOf
is dbo:wikiPageRedirects of
is foaf:primaryTopic of