| dbo:abstract
|
- Az Ír Köztársaság (írül: Poblacht na hÉireannPoblacht na hÉireann or Saorstát Éireann), más néven Connachti Köztársaság egy rövid ideig fennállt forradalmi állam volt az Ír-szigeten, 1798-ban. Egyes vélekedések szerint a köztársaság területe az egész szigetre kiterjedt, de a valóságban csak Connacht területére terjedt ki. Az ír királyi csapatok katonai előnyének köszönhetően a nagyobb városokat, mint Dublint, Belfastot vagy Corkot nem sikerült elfoglalniuk, így súlyos hátránnyal kellett szembenézniük a háború alatt. Az ír felkelést követően Napóleon tábornoka, Jean Humbert vezetésével 1000 fős francia hadsereg szállt partra Killalában, Mayo megyében. Humbert tábornok még a partraszállás napján, 1798. augusztus 22-én kikiáltotta az Ír Köztársaságot az alábbi szónoklattal: „SZABADSÁG, EGYENLŐSÉG, TESTVÉRISÉG, UNIÓ, Több sikertelen függetlenségi kísérlet után, íme megérkezett az utolsó francia katona... ezennel kikiáltom az egyesült, szabad Ír Köztársaságot! Ez a mi kiáltásunk! Előre! Szívünket a dicsőségnek és a boldogságnak szenteljük.” A köztársaság első győzelme, a castlebar-i csata (augusztus 27.) után, Humbert tábornok kiadta az alábbi nyilatkozatot, és John Moore-t a connachti tartomány kormányzójának tette meg: Az ír hadseregnek Szabadság, Egyenlőség A castlebar-i főhadiszállás, Fructidor 14. napja, a Francia Köztársaság hatodik éve, egy és oszthatatlan. Én, Humbert tábornok, az ír hadsereg főparancsnoka, a lehető legkevesebb késedelemmel óhajtom létrehozni a connacht-i tartomány adminisztratív hatalmát, a következő szempontok alapján: 1. Connacht tartomány kormánya a következő parancsig Castlebar-ban kell üléseznie. 2. A kormányban tizenkettő fő kap helyet, őket a francia hadsereg vezetője fog kinevezni. 3. JOHN MOORE polgártárs a connacht-i kormány kormányzója lesz, aki a kormány egységéért és működéséért fog felelni. 4. A kormány haladéktalanul Connacht tartomány katonai hatalmává alakíttatja önmagát, az ír és a francia hadsereg ellátását átvállalva. 5. Létrejön nyolc gyalogsági tartomány, mindegyikben 1200 fő katona, és négy lovassági tartomány, mindegyikben 600 katona fog szolgálni . 6. A kormány felkelőnek és hazaárulónak nyilvánítja az a férfit, aki a fegyver és felszerelés kézbesítése utáni négy és húsz óra között nem jelentkezik a hadseregbe. 7. Minden tizenhat és negyven éves férfinak KÖTELES, az Ír Köztársaság nevében, a francia táborba vonulni, a közös ellenség ellen harcolni, az elangolosított Írország ellen, akik az ősi Hibernia feltámadása és boldogsága útjában állank. A hadsereg főparancsnoka HUMBERT. A felkelők köztársasága a Francia Köztársaság bábállama (testvérköztársasága) volt alig egy hónapon át. A rövid idő ellenére Moore kormányzó olyan kérdéseket is megtárgyalt, mint a Francia Kormány nevében kinyomtatott bankjegyek. (hu)
- Az Ír Köztársaság (írül: Poblacht na hÉireannPoblacht na hÉireann or Saorstát Éireann), más néven Connachti Köztársaság egy rövid ideig fennállt forradalmi állam volt az Ír-szigeten, 1798-ban. Egyes vélekedések szerint a köztársaság területe az egész szigetre kiterjedt, de a valóságban csak Connacht területére terjedt ki. Az ír királyi csapatok katonai előnyének köszönhetően a nagyobb városokat, mint Dublint, Belfastot vagy Corkot nem sikerült elfoglalniuk, így súlyos hátránnyal kellett szembenézniük a háború alatt. Az ír felkelést követően Napóleon tábornoka, Jean Humbert vezetésével 1000 fős francia hadsereg szállt partra Killalában, Mayo megyében. Humbert tábornok még a partraszállás napján, 1798. augusztus 22-én kikiáltotta az Ír Köztársaságot az alábbi szónoklattal: „SZABADSÁG, EGYENLŐSÉG, TESTVÉRISÉG, UNIÓ, Több sikertelen függetlenségi kísérlet után, íme megérkezett az utolsó francia katona... ezennel kikiáltom az egyesült, szabad Ír Köztársaságot! Ez a mi kiáltásunk! Előre! Szívünket a dicsőségnek és a boldogságnak szenteljük.” A köztársaság első győzelme, a castlebar-i csata (augusztus 27.) után, Humbert tábornok kiadta az alábbi nyilatkozatot, és John Moore-t a connachti tartomány kormányzójának tette meg: Az ír hadseregnek Szabadság, Egyenlőség A castlebar-i főhadiszállás, Fructidor 14. napja, a Francia Köztársaság hatodik éve, egy és oszthatatlan. Én, Humbert tábornok, az ír hadsereg főparancsnoka, a lehető legkevesebb késedelemmel óhajtom létrehozni a connacht-i tartomány adminisztratív hatalmát, a következő szempontok alapján: 1. Connacht tartomány kormánya a következő parancsig Castlebar-ban kell üléseznie. 2. A kormányban tizenkettő fő kap helyet, őket a francia hadsereg vezetője fog kinevezni. 3. JOHN MOORE polgártárs a connacht-i kormány kormányzója lesz, aki a kormány egységéért és működéséért fog felelni. 4. A kormány haladéktalanul Connacht tartomány katonai hatalmává alakíttatja önmagát, az ír és a francia hadsereg ellátását átvállalva. 5. Létrejön nyolc gyalogsági tartomány, mindegyikben 1200 fő katona, és négy lovassági tartomány, mindegyikben 600 katona fog szolgálni . 6. A kormány felkelőnek és hazaárulónak nyilvánítja az a férfit, aki a fegyver és felszerelés kézbesítése utáni négy és húsz óra között nem jelentkezik a hadseregbe. 7. Minden tizenhat és negyven éves férfinak KÖTELES, az Ír Köztársaság nevében, a francia táborba vonulni, a közös ellenség ellen harcolni, az elangolosított Írország ellen, akik az ősi Hibernia feltámadása és boldogsága útjában állank. A hadsereg főparancsnoka HUMBERT. A felkelők köztársasága a Francia Köztársaság bábállama (testvérköztársasága) volt alig egy hónapon át. A rövid idő ellenére Moore kormányzó olyan kérdéseket is megtárgyalt, mint a Francia Kormány nevében kinyomtatott bankjegyek. (hu)
|
